Globspotterek a honvágyról 3.: Béres Noémi

Pontosan 10 éve indultam el Magyarországról, így a honvágyra már kicsit máshogy tekintek, főleg mióta anya lettem és a kisfiam, férjem is velem van. Az évek múltával minden változik és kevésbé hiányoznak a megszokott dolgok, természetesen a család nem ezek közé tartozik.

Minél jobban beilleszkedtem, megismertem az ország kultúráját, az embereket és egyre több barátra tettem szert, annál kevésbé éreztem a honvágyat. Én hiszek benne, hogy “Home is where heart is” és az legyen bárhol, nem feltétlenül a szülőhelyem vagy egykori otthonom. Szerintem a legegyszerűbb úgy elviselni a honvágyat, hogy úgy fogjuk fel a külföldi életünket, hogy ez most egy “állomás”, a legtöbbet kell kihozni belőle és nem pedig siránkozni azokon a dolgokon, amelyek távol vannak, hiszen mi választottuk ezt az életformát és pontosan ezért érdemes pozitívan megélni.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!