Ez a nyár a fociról szól – Luxembourgban is

Luxemburg kérem teljesen felbolydult a focivébé alatt. Értem ezalatt, hogy a meccsek előtt egy órával már nagyobb a tömeg az utcákon, mint szokott lenni, zászlók lógnak ki a házak ablakán, az erkélyeken, és a dudáló autók ablakán, színesbe öltözött emberek jönnek-mennek széles mosollyal az arcokon, látszik, hogy készülnek valamire, indulnak valahova. A helyszín pedig általában háromféle lehet, ha nem az egyik barátjukhoz ülnek be sörrel a zsebben meccset nézni, akkor egy közeli pubba igyekeznek buzdítani a csapatot, vagy ami még valószínűbb, a Place Guillaume II. felé tartanak, ahol óriási kivetítőn nézve lehet végigizgulni a jobbnál jobb mérkőzéseket.

Hollandia-Spanyolország (fotó: Bencsik Rita)

Hollandia-Spanyolország
(fotó: Bencsik Rita)

A tér ilyenkor megtelik emberekkel, akik a legkorábban érkeznek, órákkal a meccs kezdete előtt, ők még az ülőhelyekre is lecsaphatnak, a többieknek marad az állóhely, amire viszont a fiúk azt mondják, legalább könnyebben ki tudnak menni sörért. A helyszínen ugyanis az összes jelentős luxembourgi sörfőzde képviselteti magát, és jéghidegen adják a Diekirchet, a Battint és a Bofferdinget is. Persze vannak leleményesek, akik saját hűtőtáskával érkeznek.

Németország-Portugália (fotó: Bencsik Rita)

Németország-Portugália
(fotó: Bencsik Rita)

Az ország híres arról, hogy nagyon sok nemzetiség él egymás mellett, így roppant kíváncsi voltam, hogy vajon hogyan zajlik itt a szurkolás: megy az adok-kapok, vagy békésen drukkolnak a csapatoknak egymás mellett. Megállapítható, hogy az utóbbi az igaz. Nincs olyan, hogy ez itt az egyik tábor, a tér másik fele meg a másik tábor, teljesen random módon helyezkednek az emberek, és még akkor sem szólnak rád, ha éppen beállsz valaki elé, és nem lát tőled. Ilyenkor az illető fogja magát és arrébb áll. Itt nagyon békések az emberek, és kulturáltan szurkolnak. Amikor a spanyolok kikaptak 5-1-re a hollandoktól, akkor láttunk ugyan szomorú arcokat, de pár nappal később, amikor a portugálok szenvedtek vereséget a németektől 4-0-ra, akkor meccs alatt és után is a portugálok asztalon táncoltak, lengették a zászlókat, nem szidták a csapatot, hanem buliztak és énekeltek. Hihetetlen jó fejek.

Németország-USA (fotó: Bencsik Rita)

Németország-USA
(fotó: Bencsik Rita)

Legtöbben egyébként a német-portugál meccsen voltak kint, még a tér egyik szélén lévő kő oroszlánokon is ültek, aznap a tömeg szélén nagyon megmozdulni sem lehetett, nagyjából olyan volt, mint amikor a liftben összezsúfolódnak az emberek, de bent a tömeg közepén azért nagyobb volt a mozgástér szerencsére. Igazából a sok néző várható volt, mert itt Luxemburgban a legnagyobb külföldi népesség a portugál, a helyi lakosság egy része meg német anyanyelvű. A német-amerikaira már kevesebben voltak kíváncsiak, meg a szurkolás is visszafogottabb volt, de azért Luxembourg város lakosságához képest még mindig nagyon sokan voltak. Mintha mindenki inkább kijönne a szabadba meccset nézni az otthoni kényelmes kanapé helyett. Mondjuk a feeling egészen más, nyilván. Kíváncsian várjuk a további mérkőzéseket, mert úgy tűnik, idén nekünk, csajoknak sem csak az marad meg, hogy ciklámen színű vagy felemás cipőből van-e több a VB-n, hanem valóban izgalmas mérkőzéseket látunk, sok-sok góllal és meglepetéssel, mert, ahogy az okosok mondják: a focit gólra játsszák

Németország-USA (fotó: Bencsik Rita)

Németország-USA
(fotó: Bencsik Rita)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!