Menekülés a háborúból: Eilat

Lehetséges kikapcsolódni  egy háborús országban, ahol naponta többször is megszólal a sziréna? A válaszom: igen. De ahhoz TV lekapcs,  rádió kikapcs, pár nap szabadság, és irány Eilat.

Eilat Izrael “Balatonafürede”, vagyis egy olyan nyaralóváros, ami a helyi és külföldi turistákra egyaránt épit. Egy hosszú hétvége Eilaton kész agymosás azoknak, akik a hétköznapjaikat a szirénák és a hírek zajában élik.

Nem hiszem, hogy létezik ember a világon, aki ne értesült volna a hírekből a közel-keleti helyzetről. Persze a vélemények megoszlanak, köszönhetően a média megosztottságának. De a tények azok makacs dolgok: háború van, és rengeteg katonát elveszitettünk mióta bevonultunk Gáza területére (ne feledjük, hogy a katonák többsége 19-20 éves gyerek).

Bár itt, Tel-Avivban nincs okom panaszra, igazán szerencsés vagyok. Itt ugyanis csak napi két-háromszor szólal meg a sziréna, amit persze rögtön követ a robbanás is. Más, délebben fekvő területeken óránként többször is futniuk kell az óvóhelyre. És ott sokkal kevesebb idejük van ezt megtenni (15 masodperc). A hírekről nem is beszélve. A televízió folyamatosan közvetíti a helyzetet, beszámol, ahogy azt kell, de a legszomorúbb része a háborúnak, mindig az emberveszteség. Látni a családokat, barátokat, ahogy gyerekeiket gyászolják, nagyon nehéz. Szóval a helyzet nem rózsás, és néha jólesik kiszakadni a valóságból.

És íme a recept erre: egy négy órás kocsiút után megérkeztünk Eilatra, ahol 43 fokos hőség és egy festmény  - a  Vörös-tenger csodás kéksége, a jordán hegyekkel bekeretezve  - várt ránk. Az odafelé vezető útról nem is beszélve, mely a sivatagon keresztül vezet. Egyértelmű, hogy mi az első dolog: csobbanás a hotel medencéjében. Majd levezetőnek élvezni a gasztronómiai csodákat, merthogy itt aztán van minden: isteni halak, tipikus izraeli kajáktól kezdve az olasz konyhán át a japánig, mindenki talál magának valamit.

Egy kis kikapcsolódás (fotó: Gosztonyi Szonja)

Egy kis kikapcsolódás
(fotó: Gosztonyi Szonja)

Másnap snorkelezés egy természetvédelmi terület tengerpartján, mely tele van csodás korallal és különleges halakkal. Olyan élmény, amit, ha arra jár az ember, tilos kihagyni!

Kihagyhatatlan élmény (fotó: Gosztonyi Szonja)

Kihagyhatatlan élmény
(fotó: Gosztonyi Szonja)

És a kedvencem: a Reef-Dolphins delfin rezervátum, mely inkább hasonlít egy thaiföldi  szigetre. Legalább hét delfint tartanak ezen a helyen elkerítve, és persze, ha befizetsz, lehet úszni is velük. A bejáratnál olvasható bekeretezve minden egyes delfin személyes története. Családja, személyisége, mi alapján lehet megkülönböztetni a többiektől, stb. Azok, akik félnek, vagy nincs anyagi keretük ilyen csodát átélni, végignézhetik a etetésüket, és a játékot az etetőkkel. Olyan élmény ez, amit képtelen vagyok megunni, pedig évente látom őket.

Eilati paradicsom (fotó: Gosztonyi Szonja)

Eilati paradicsom
(fotó: Gosztonyi Szonja)

Hát igy telik a kikapcsolodás itt, Izraelben. Persze vasárnap (mert hogy itt vasárnappal kezdődik a hét) vissza a hétköznapi rutinba, jöhet a sziréna!

(Tetszett a cikk? Kövess minket a facebook-on is és nem maradsz le szerzőink egyetlen írásáról sem!)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!