Húsvéti boszorkányok Svédországban

A húsvéti ünnepek és a körülötte kialakult szokások az ókorig nyúlnak vissza. Az eredetileg zsidó ünnepként, hagyományként a zsidók egyiptomi fáraók fogságából való kiszabadulásának az ünnepe. Kiteljesedése a kereszténységhez kapcsolható és Jézus feltámadásának állít emléket. Vannak feljegyzések, hogy Svédországban már az 1100-as években is ünnepelték a húsvétot.

Svédországban a húsvéti ünnepkör a Blåkulla, (a boszorkányok gyülekezőhelye) és a Påskkärringar (húsvéti boszorkányok) körül forog. A Blåkulla az a hely, ahová nagycsütörtökön söprűkön repülnek a boszik, hogy az ördög társaságában megünnepeljék a boszorkányszombatot. Keményen élt ez a népi hiedelem a középkorban is. Az 1600-as évek közepén volt olyan év, amikor 300 nőt égettek el nyilvánosan boszorkányság vádjával. És még ma is, persze sok innovációval megtűzdelve, ezek köré épül a húsvéti ünnepkör.

..és egy innovált Blåkulla(Fotó: Palancsa Attila)

..és egy innovált Blåkulla
(Fotó: Palancsa Attila)

Maga az ünnep nem a húsvét napjával kezdődik. Már az előtte levő hét is az ünneplés jegyében telik el. Az iskolákban szünet van, a cégek félárbocon végzik munkájukat.

A húsvéti ünnepek előkészülete egy rügyező, bimbódzó nyírfaág beszerzésével kezdődik (ez jelen esetben északon nehezen megvalósítható, hatalmas havazás van). Ezeket a nyírfaágakat aztán (lehetnek a lakásban és az ajtó előtt kint is) gazdagon feldíszítik színes tollakkal és tojásokkal. Ezt a feldíszített faágat nevezik Påskrisnek. Hogy miért pont tollakkal? Nem tudtam meg. Egyébként a házimacskák nagy kedvence a tollakkal feldíszített faág.

Páskris(Fotó: Palancsa Attila)

Páskris
(Fotó: Palancsa Attila)

Nagycsütörtökön van hagyományosan az elsőáldozás. És ekkor kell elrejteni a a seprűket, eltömni a kéményeket, becsukni az ablakzsalukat és – ha van rá mód – lődözni a levegőbe. Mindez azért, hogy a boszorkányok megijedjenek, és ne tudjanak elrepülni a Blåkullára (ahol persze az ördöggel együtt mindenféle csúnyaságokat művelnének).

A gyerekek még ma is nagy kedvvel öltöznek be mindenféle maskarákba, a felnőttek elnyűtt ruháikba, és festik ki, kormozzák be arcukat. Aztán csapatosan járják a házakat, húsvéti kártyákat, jókívánságokat osztogatnak édesség, tojás reményében.

Paskkärringar(Fotó: Palancsa Attila)

Paskkärringar
(Fotó: Palancsa Attila)

Ma már csak elvétve, Svédország egyes területeire jellemző a húsvéti máglyarakás, a Påskbrasa. Ezt is azért gyújtják, hogy minél jobban nyomon tudják követni a boszorkányok útját, repülését.

Påskbrasa(Fotó: Palancsa Attila)

Påskbrasa
(Fotó: Palancsa Attila)

Nagypéntek a csendé. Főleg a vidéki Svédországban még ma sem illik dolgozni, mosni, vasalni. Egyszerű ételt kell enni, a gyerekeknek nem illik hangoskodni, és nem gond, ha nem kapcsoljuk be a TV-t. Az 1960-as évekig ezen a napon zárva volt minden.

Nagyszombat. Elkezdődhet az ünnep. Vége a hosszú böjtnek, lehet ismét jókat enni. A svéd húsvéti asztal (Påskbord), persze svédasztalos, van lazac, kaviár, rák, sok majonézzel, csirke, bárány, sonka és a tojás. Tojásból ekkor esznek a legtöbbet. Olvastam valahol egy statisztikát, hogy ezekben a napokban a svédek nagyjából. 4-szer annyi tojást fogyasztanak, mint általában.

(Fotó: Palancsa Attila)

(Fotó: Palancsa Attila)

A húsvét Svédországban jellemzően családi, rokoni ünnep. Az ő körükben töltik el az ünnepeket. Templomba mennek, és sokat vannak a szabadban, hisz ez időtájt már itt is tavaszodik (csak éppen most nem).

(Még több cikk Svédországról itt: Svédország)

(Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is és nem maradsz le szerzőink egyetlen írásáról sem!)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!