Karácsony négy földrészen

Bejgli, Mennyből az angyal, karácsonyi vásár a Vörösmarty téren, sült kolbász és forralt bor illata. 2007 óta ezek többnyire kimaradtak a decembereimből, illetve kissé módosultak. Az elmúlt nyolc évben négy kontinensen éltem, így néhány kivétellel a karácsonyokat is ott töltöttem – a hideg, szeles és december 24. és 26. között is felgyorsult ritmusában lüktető Pekingben, a novembertől karácsonyi pompában úszó Washington D.C.-ben, az év végén 25-27 fokos melegben a nyugat-afrikai Dakarban és most éppen a multietnikus Szarajevóban. S hogy milyen is a karácsony ezekben az országban?

 Washington D.C.

Amerikában ha akarná sem tudná az ember elfelejteni, hogy közeleg a karácsony. Hálaadás után az elképesztő engedményeket kínáló Fekete Pénteket letudva, Amerika jó egy hónapra ünnepi díszletek közé bújik; a boltokat és bevásárlóközpontokat karácsonyi dekoráció rejti maga alá, a fogyasztás a csúcsra jár, a csendes kertvárosi házak pedig extra kivilágítást kapnak. A bejárati ajtókra karácsonyi díszek kerülnek, és az amerikai külvárosokban megindul a villanyszámlák felturbózása, ugyanis a házakat hihetetlen mennyiségű égősorral díszítik, és az udvarokat kivilágított mikulások, rénszarvasok, hóemberek, őzikék arzenálja borítja be. A kéményen keresztül érkező Mikulás 25-én hajnalban érkezik és a kandallóra akasztott zoknikba, harisnyákba rejti az ajándékot, így még a reggeli előtt megtörténik az ajándékcsere.

A karácsonyi asztalra pulyka, sonka, steak kerül sok-sok körettel, ami lehet édesburgonya, krumplipüré, zöldbab – legalábbis Virginiában. Folyamatos vita tárgya, hogy a Boldog karácsonyt! helyett valóban a politikailag korrekt, más vallásúak érzelmeit nem sértő Boldog ünnepeket! köszöntés a megfelelő-e. December 26-án pedig minden visszazökken az eredeti kerékvágásba, mert ami számunkra karácsony második napja, az munkanap az Egyesült Államokban. Azt hiszem, örök emlék marad, ahogy spontán ötlettől hajtva tavaly a főként első, és másodgenerációs amerikai magyaroknak tartott órámon együtt énekeltük el a Mennyből az angyalt.

Peking

Kínában a karácsony nagyon jó apropó a fogyasztásra, és ezt kellőképpen ki is használják a kereskedők. Bár a buddhizmus, a taoizmus, az iszlám és a protestáns mellett a katolikus vallást is elismerik, az 1,4 milliárd lakosú ország 1%-a katolikus. Ők leginkább a keleti országrész nagyvárosaiban élnek, ahol általában a külföldi lakosok száma is magasabb, így a karácsonyi készülődés, a boltok ünnepi kínálata, az utcákra kitelepült műanyagfenyő-árusok is inkább ezekben a városokban jellemzőek. Az árukínálat ilyenkor is szédületes: fenyőből szinte minden színű van, beépített égősorral, díszekkel, kis csengővel, rénszarvassal – és minden műanyag. Karácsonyi szokás a katolikus kínaiak között, hogy almát adnak egymásnak, mert az „alma” és a „karácsony” kínaiul hasonló hangzású, így nem csoda, hogy a boltokban is díszcsomagolásban sorakoznak az almák. S hogy milyen a karácsonyt megélni a Távol-Keleten? A meghittséget persze bele lehet vinni a rohanó hétköznapnak számító december 25-ébe is, de jól jön egy-két európai barát, akikhez szintén bekopogtat a Mikulás december 6-án, és akikkel forralt bor mellett lehet merengeni a távoli karácsonyi vásárok hangulatán.

Szenegál

2011-ben töltöttem a karácsonyt Szenegálban, de nem sok hiányzott, hogy megfeledkezzek róla. Az örök nyár, az állandó napsütés, a decemberben hétkor nyugvó nap, az év végi 25 fok, a zöldséges standokon sorakozó dinnyék látványa nem segíti az ünnepre való ráhangolódást és a befelé fordulást. A többségében muzulmán nyugat-afrikai országban a lakosság mindössze 6%-a katolikus, így a karácsonynak és a készülődésnek semmiféle jele nincs. Annál is inkább, mert itt kereskedelmi célú intézmények is viszonylag kis számban működnek – egész pontosan egy bevásárlóközpont van Dakarban, amely 2011-ben még csak félig készült el. A karácsonyi asztalunkra kerülő pulykáért a szomszédos, egész pontosan a Szenegálba ékelődött Gambiáig mentünk, ahol a szárnyasok importja – Szenegállal ellentétben – megengedett volt.

Bosznia

Szarajevó lakosságának 77%-a muzulmán, 12%-a görög-keleti és közel 7%-a katolikus. A Európa Jeruzsálemének is nevezett bosnyák fővárosban egymás mellett sorakozik a katolikus székesegyház, a görög-keleti templom, a zsinagóga és néhány mecset. A görög-keleti szerbek a karácsonyt két héttel a katolikus ünnep után, január 7-én tartják. S mi érződik az ünnepi készülődésből? Egy belvárosi téren a Coca-Cola jóvoltából egy kisebb karácsonyi vásárban helyi kézműves termékeket lehet vásárolni, illetve egy jó száz főnyit befogadó sörsátorban lehet pizzázni – legalábbis december 22-ig mindössze ennyi. A gyerekek mindenképpen jól járnak a multietnikus ország hagyományaival, hiszen mind a jelentős muzulmán, a katolikus és görög-keleti ünnepeken is tanítási szünet van.

Boldog, békés karácsonyt mindenkinek!

(Ha tetszett Éva cikke, olvasd el sok-sok öniróniával és humorral megírt Amerika! Visszaintegetsz? című könyvét amerikai kultúrsokkról, egy óceánt áthidaló szerelemről és idegen közegben megélt spirituális önkeresésről!)

(Olvasd el Éva Magyar nők vándoréletmódban című cikksorozatának részeit: 1. rész2. rész  3.rész 4.rész 5.rész)

(Olvasd el Éva Akik beleszerettek Magyarországba című cikksorozatának részeit is: 1. rész2. rész3. rész)

( A szerző facebook oldalát is megnézheted: itt)

(Kövess minket a Facebookon is és nem maradsz le szerzőink egyetlen írásáról sem!)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!