Keleten ma mindenki szerelmes

A Qixijie Kína legromantikusabbnak tartott napja, mondhatni a “kelet-ázsiai Valentin nap“, olykor pusztán kínai Valentin napként nevezik, de mivel más kultúrákban (japán, koreai, vietnami) is éppúgy megtalálható, kár lenne kisajátítani.

Az ünnep a hagyományos kínai holdkalendárium hetedik holdhónapjának hetedik napjára esik, a Qixi jelentése ebből adódóan a „hetek éjjele”. Országonként eltérő dátumokon celebrálják, Japánban Tanabataként a Gergely naptár szerint július 7-én ünneplik, Kínában a holdnaptár szerint augusztusban, idén ez augusztus 2-a lesz.  Ehhez egy több variánsban ismert szerelmi történet köthető, melyben a Pásztorfiú (Niulang) és a Szövőleány (Zhinu) nemhogy nemzetek, de asztrális síkok közt átívelő kapcsolatba kezdtek. A Pásztorfiú ugyanis egy közönséges pásztorfiú volt, a Szövőleány viszont stabilabb családi háttérrel rendelkezett, ugyanis a Jáde császárnak, az Ég urának leánya volt.

Kínai kislány a szövőszéknél (fotó: Dóczi Tamás)

Kínai kislány a hímzőkeretnél
(fotó: Flickr)

A románc közepette viszont a Szövőleány megfeledkezett munkájáról, ami nevezetesen a felhők szövése volt, a Jáde császár pedig visszaparancsolta az égbe dolgozni. A Pásztorfiú ezt nem hagyta annyiban, és a Szövőleány után eredt az Égbe, az égi Anyakirálynő viszont hajtűjével egy széles folyamot fakasztott az Égen, hogy elválassza a szerelmeseket. Ezt a folyót a kínaiak „Ezüst-folyóként”, mi pedig Tejútként ismerjük. A Pásztorfiú és a Szövőleány pedig az égi folyó két partján, egymástól elválasztva búslakodott, ám minden évben egyszer szarkák – kik megszánták a szerelmespárt – egy hidat képeztek az ég és a föld között, így az ifjú pár találkozhatott, a hetedik holdhónap hetedik napján. (Ha szoktad nézni a The Big Bang Theory-t, akkor találkozhattál már ezzel a történettel, méghozzá ebben a jelenetben. – a szerk.)

Qiaoguo sütemény (fotó: Dóczi Tamás)

Qiaoguo sütemény
(fotó: Baidu)

A történetet egyébiránt a Nagy Nyári Háromszög csillagalakzat magyarázatának is tartják, mikor az Altair, a Vega és Deneb csillagtrió nyáron különösen jól megfigyelhető. Korábban főként a fiatal nők számára fontos ünnep volt, a hajadonok a jövőbeli jó férjért, míg a frissen házasodottak mielőbbi gyermekáldásért fohászkodtak, és ételáldozatokat mutattak be a Szövőlánynak. Az ételáldozat hagyománya (főleg gyümölcsök értendők alatta) mai napig számos kínai városban megtalálható, főleg Sanghaj és környékén, az erre az alkalomra készített süteményt neve qiaoguo, azaz az „esedezés gyümölcse”. Korábban két szokás volt kapcsolható az ünnephez, az egyik szerint a lányok Qixi estéjén szövőversenyt tartottak – bár ez ma is gyakori – mely során a legügyesebb lányra a Szövőlány áldása szállt. A másik szerint a lányok pókot fogtak, és egy dobozba tették azt. Másnapra, akinek dobozában a pók hálót font, azt ugyancsak a Szövőlány áldásának értékelték.

Tokió is díszbe öltözik ezen a napon (fotó: Dóczi Tamás)

Tokió is díszbe öltözik ezen a napon
(fotó: Dóczi Tamás)

A Qixi ünnep bár Kínában elvesztette korábbi jelentőségét, mégsem veszett ki teljesen a mindennapokból. Egyrészről egyfajta válasz a nyugati kultúrkör ünnepei, mint a karácsony vagy maga a február 14-i Valentin-nap nyújtotta kihívásra – hiszen Kínában is nagyon népszerű, mint a világ legtöbb helyén -, és egyszerűen egy ismételt alkalom a szerelmesek számára, hogy kinyilvánítsák érzelmeiket, vagy pusztán kimozduljanak egy kicsit. Másrészről pedig a modern reklámipar és a média is igyekszik felhívni a kínaiak figyelmét arra, hogy itt az idő a pénzköltésre is – persze csak a szerelem jegyében -, és arra is, hogy vannak itt saját tradíciók, nem kell folyton a nyugatot majmolni. Igaz ami igaz, az utóbbiak Kínájának – hol a hagyományos értékrend már igencsak kiveszőben van – nem is a legkorszerűbb csúcstechnológiára, hanem egy kis elgondolkodásra volna szükség, mi az kínai kultúra és mit jelent kínainak lenni. Talán ennek egy lépése lehet a Qixi ünnephez hasonló szokások felelevenítése is.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!