Nótata, Törpapa, Hami, Tréfi, Törpilla… és a többi belga képregényhős

Miben hasonlítanak a Hupikék Törpikék, Lucky Luke és Tintin? Mindannyian képregény figurák, valóban. De, ami a lényeg: mindannyian belga képregény figurák!

Belgium a sör, a sajt és a csoki mellett a képregényeiről is híres. A képsorok rajzolása az 1920-as években Franciaországból terjedt át, de hamarosan kifejlődött az egyedi, belga stílus is, amely néhány évtizeden belül világra szóló sikert aratott. Az első és talán máig legnépszerűbb belga képregény-sorozatot, a Tintin kalandjait, amely 1929 januárjában jelent meg a Le Petit Vingtième hasábjain, 2007-ig több, mint 70 nyelvre lefordították és 200 millió példányban adták el világszerte. Hergé, a szerző, ezzel új műfajt teremtett a ligne claire (tiszta vonal) technika alkalmazásával, melyre jellemző, hogy egyenlő vastagságú, erőteljes vonalak határolják a formákat, melyeket harsány, egyenletes színek töltenek ki; kerüli a vonalkázást, nincsenek tónusok, és a statikus képeknek nincs mélysége. Újítás volt továbbá a szóbuborékok alkalmazása is, hiszen a többi európai képregénynél a kép alá írt szöveget használtak.

Egy kolléga, Victor Sackville, az X67-es brit kém (fotó: Chez Bernard)

Egy kolléga, Victor Sackville, az X67-es brit kém
(fotó: Chez Bernard)

Később a képregények magazinok formájában jelentek meg, miután a magyar származású Winkler Pál által 1934-től kiadott Le Journal de Mickey nagy sikert aratott. Így született meg 1938 áprilisában a Spirou magazin a Dupuis kiadó gondozásában. Ehhez a laphoz köthető a Marcinelle-iskola megalakulása is, mely ellentétben a ligne claire technikával a komikus-dinamikus módszert használta. Itt a változó vastagságú vonalakkal a mozgásra helyezik a hangsúlyt.

Blondin és Cirage - Kaland a zöldségesnél (fotó: Chez Bernard)

Blondin és Cirage – Kaland a zöldségesnél
(fotó: Chez Bernard)

A német megszállás a képregény készítés történelmét is átírta, hiszen betiltották az amerikai képregények és animációs filmek bemutatását. Kezdetben belga művészek folytatatták a félbeszakított Superman és Flash Gordon sorozatok rajzolását, így lesték el az amerikai műfaj sikerének titkait.

Quick és Flupke kukucskál (fotó: Chez Bernard)

Quick és Flupke kukucskál
(fotó: Chez Bernard)

A háború után alapított Lombard kiadó a Tintin korábbi sikereire építve munkát ajánlott a kollaborálás vádja miatt munkanélküli Hergének és 1946 szeptemberében kiadták a Tintin magazint. Az új lap és a Spirou közötti egészséges versengés hozta el a belga képregény aranykorát az 1950-es években. Ötletes szerkesztéssel, jó minőségű kiadványokkal, valamint a füzetek mellé adott, különböző ajándékokra, vagy akár vasúti utazásra beváltható Tintin-bélyegekkel több francia nyelvű országban és Hollandiában hatalmas népszerűséget aratott: hetente 32 oldalon, 600,000 példányban jelent meg. Az 1980-as évektől kezdve viszont hanyatlásnak indult a lap; először 1992-ben a Kuifje c. holland változat, majd 1993-ban a francia nyelvű magazin is megszűnt.

Tintin (fotó: Chez Bernard)

Tintin
(fotó: Chez Bernard)

Az olvasói szokásokban bekövetkezett változások a többi kiadványt sem kímélték. A Spirou holland változata, a Robbedoes 2005-ben jelent meg utoljára. A Casterman kiadó, amely korábban a Tintin kalandjait jelentette meg, 1978-ban az idősebb olvasóközönséget célozta meg az À Suivre (Folytatása következik) kiadvánnyal, de a kezdeti sikerek után 1997-ben ez is befuccsolt. A Standaard Uitgeverij, amely a Hupikék Törpikék holland verzióját is kiadta, 1993-ban megpróbálkozott a Suske en Wiske Weekbladdal, de 10 évvel később ez is abbamaradt.

Az ifjú Albert villamosra vár (fotó: Chez Bernard)

Az ifjú Albert villamosra vár
(fotó: Chez Bernard)

A médiumok megszűnése ellenére a képregények szeretete tovább él. Brüsszelben 1989-ben nyitott meg a belga képregény központ, a félreérthető nevű Stripmuseum, mely kiállítások mellett könyvtárként és restaurációs műhelyként is üzemel. 1991 óta 50 falfreskón láthatjuk viszont kedvenceinket a brüsszeli utcákon. A legnagyobb közülük kb. 850 m²-es. Az illusztrációk ezekből mutatnak néhányat. Lucky Luke, Largo Winch, Tintin, és XIII kalandjaiból TV sorozat és mozifilm is készült.

Broussaille Brüsszel utcáin (fotó: Chez Bernard)

Broussaille Brüsszel utcáin
(fotó: Chez Bernard)

A belga képregény rajzolók és írók kitörölhetetlenül berajzolták magukat a „kilencedik művészet” történelmébe. Annyira, hogy ez az elnevezés is Morris-tól, Lucky Luke alkotójától származik.

Odilon Verjus találkozása Josephine Bakerrel (fotó: Chez Bernard)

Odilon Verjus találkozása Josephine Bakerrel
(fotó: Chez Bernard)

(Tetszett a cikk? Kövess minket a facebook-on is és nem maradsz le szerzőink egyetlen írásáról sem!)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!