Öt ország öt jeles napja – ünnepek / 1.

Narancssárga, piros, fehér, zöld – hogy mi a közös ezekben a színekben? Mindegyik egy-egy országhoz és annak egy fontos ünnepéhez kapcsolódik. Részletek az összeállításban.

National Day, Gibraltár

Gibraltár legfontosabb – és szerintem leghangulatosabb – nemzeti ünnepe a National Day, szeptember 10-én. Valójában ez csupán 1992-óta létező ünnep, megemlékezés Gibraltár identitásáról. A dátum kiválasztása szimbolikus, egyfajta demonstráció a spanyolok felé. Ugyanis 1967-ben ezen a napon volt az a népszavazás, amikor a gibraltáriak elsöprő többsége a brit fennhatóság fenntartására voksolt – saját önkormányzati intézmények megtartására – szemben a spanyol fennhatósággal. Azt szokták mondani, hogy Gibraltár Spanyolország kapuja, de a kulcs az angoloknál van.

(Fotó: Ivett Schrammel)

(Fotó: Schrammel Ivett)

Hogyan ünnepelnek Európa legdélebbi csücskén, egy soknyelvű, sok nemzetiséget magába foglaló, multikulturális környezetben? Ezen a napon, aki él és mozog, és aki gibraltárinak érzi magát, piros-fehér nemzeti színekbe öltözik, és kivonul a Casemate Square-re, ahol a rövid ünnepi beszédek elhangzása után délben – elképesztő éljenzés, üdvrivalgás, tapsvihar közepette – felengedik azt a harmincezer piros-fehér lufit, ami Gibraltár népét, és az ő szavazataikat szimbolizálja.

(Fotó: Ivett Schrammel)

(Fotó: Schrammel Ivett)

Mindenhol ott lobog a gibraltári és a brit zászló, piros-fehér füst gomolyog alá egy épület tetejéről, van még nemzeti színű konfettiözön a gyerekek legnagyobb örömére, és fergeteges a hangulat, de mindenekelőtt az összetartozás érzése:

(Fotó: Ivett Schrammel)

(Fotó: Schrammel Ivett)

A legkülönfélébb vallású, származású, életkorú emberek (0-100 év között) ünnepelnek együtt minden évben, ezen a napon. A karon ülő, babakocsiban fekvő apróságok is nemzeti színű kis ruhát kapnak, a fiatalok az arcukat, hajukat is stílusosan piros-fehérre festik, különböző testrészeiket –karok, combok, hasak – pedig a Llanito felirat díszíti. Így nevezik magukat a gibraltáriak, az elnevezés pedig azt az angol – spanyol keverék nyelvet is jelenti, amit egymás között leginkább használnak, amit Spanglish-nek is hívhatunk. Láttam ezen a napon olyan marokkói származású iskolás lányokat is, akik az ünnep alkalmából piros-fehérre cserélték hétköznapi fejkendőjüket.

(Fotó: Ivett Schrammel)

(Fotó: Schrammel Ivett)

Kedvenc transzparensem: „Self determination is our right” – „Az önmeghatározás a mi jogunk”. De olvasni még olyan óriásplakátokat is, miszerint „Gibraltár földje senki máshoz nem tartozik, csak Gibraltár népéhez”, „Egység – Erő – Szabadság”, „A Szikla, ahol maradunk”, „Identitásunk és egy népként való egységünk ünnepe”.

(Fotó: Ivett Schrammel)

(Fotó: Schrammel Ivett)

A gyerekeknek igazi „fun day” (móka nap) ez a nap, hiszen szerveznek nekik jelmezversenyt, táncolhatnak a színpadon, játszhatnak az ugráló várakban, a nagyobbak és bátrabbak még a műbikát is megülhetik.

Délelőtt hallhatjuk az iskolai kórusokat, és megkóstolhatjuk a „gibraltári konyha” remekeit. Ez a nemzeti ételen, a „calentitán” kívül – ami csicseriborsó lisztből készült, vastag, palacsintaszerű étel – főleg a mediterrán, a spanyol, a brit és a marokkói konyha tarka egyvelegét jelenti.

(Fotó: Ivett Schrammel)

(Fotó: Schrammel Ivett)

Délután és este rockkoncertekkel folytatódik az ünneplés, majd éjjel látványos tűzijátékkal zárul. A tűzijátékot a tengerről, a Detached mólóról lövik fel, ilyenkor a legtöbben kiülnek a tengerparti sziklákra, ahonnan a legszebb a látvány.

(Fotó: Ivett Schrammel)

(Fotó: Schrammel Ivett)

A Köztársáság napja, Törökország

A török nemzeti ünnepek közül a legnagyobb az október 29, a nap, amikor 1923-ban Törökországot hivatalosan is köztársasággá kiáltották ki, a Köztársaság első miniszterelnökének pedig annak megalapítóját, Musztafa Kemal Atatürköt választották.

(Fotó: Hegyes Dóra)

(Fotó: Hegyes Dóra)

Habár Törökország már 1920 óta köztársaságként funkcionált, hivatalossá ezt csak 3 évvel később tették. Ez a nap nagyjából egybeesik a nagy Atatürk-kultusz kezdetével is, Törökország első elnökét a mai napig hihetetlen tisztelettel és szeretettel veszik körül. Nincs olyan ház, iskola, hivatalos intézmény, kávézó vagy sarki bolt ahol legalább egy kép ne lenne kifüggesztve róla egy török zászlóval a háttérben.

(Fotó: Hegyes Dóra)

(Fotó: Hegyes Dóra)

Hogy ünnepelnek október 29-én a törökök? A piros betűs ünnep munkaszüneti nap, emberek ezrei vonulnak fel az utcán zászlókkal a kezükben. A médiából megemlékezéseket közvetítenek, a közösségi oldalakon pedig egyöntetűen cseréli le minden török a profil – és borítóképét Atatürk portréjára. Minden jelentős történelmi helyet megkoszorúznak, és emberek százai zarándokolnak el az olyan történelmi jelentőségű helyekre, mint Isztambulban a Dolmabahçe palota (itt halt meg Atatürk), a Topkapi palota, vagy Ankarában az első Török Parlament épülete, illetve az Anitkabir.

(Fotó: Hegyes Dóra)

(Fotó: Hegyes Dóra)

Utóbbi az a mauzóleum, ahol Atatürköt nyugalomra helyezték, az épület előtt pedig végeláthatatlan tömeg hömpölyög ezen a napon. Törökország aktuális elnöke és miniszterei is itt teszik tiszteletüket, koszorúkkal, virágokkal emlékeznek meg a Törökök Atyjáról.Október 29-én politikai hovatartozástól függetlenül egységesen borul piros-fehérbe Törökország.

Szent Patrik napja, Írország

Nehéz az írek nemzeti ünnepről röviden, tömören értelmeset írni. Egyszerűen nem is lehet. Ha valakit a tények érdekelnek, akkor azt ajánlom, olvasson utána a Wikipedian, ott valószínűleg többet megtudhat magáról az ünnepről, mint egy írtől vagy tőlem.
Elmondom, hogy közel 3 év alatt mit sikerült kiszedjek belőlük, vagyis inkább úgy írom, hogy mit sikerült megértenem az ünneppel kapcsolatban.

Szóval volt ez az erősen katolikus angol csávó, a Patrik, akinek egy napon megjelent Isten és azt az utasítást kapta az Úrtól, hogy menjen és térítse meg a pogány íreket (miért pont őket, azt nem tudni). Patrik elvállalta a külföldi melót és útra kelt. Gondolom, mondanom sem kell mennyire várták már őt ír barátaink, akiknek kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, minthogy milyen Istenbe hisznek. Ők akkoriban leginkább a Naphoz imádkoztak, hogy jó legyen a termés és legyen mivel megtömni a hasukat. Ha ugyanis az időjárás nem kedvezett, gyakran meleg volt a krumpli, vagyis a helyzet.

(Fotó: Vízhányó Kata)

(Fotó: Vízhányó Kata)

Patrik sikeressége abban állt, hogy a vizuális nevelés technikáját alkalmazta, és egy háromlevelű lóherén (shamrock) mutatta be az ír pogányoknak a szentháromságot: az Atyát, a Fiút, valamint a Szentléleket. Működött! Az írek megértették és megkedvelték a katolicizmust. Patrik rajongóinak a száma gyorsan megnövekedett, ezreket térített meg szerte az országban. (Az óvatos írek persze nem fordítottak teljesen hátat imádott Napjuknak. Azért, hogy meg ne sértsék Őt, a kereszt köré kanyarítottak egy körívet is, ami a Napot szimbolizálja). Patrik halálának napját minden év március 17-én – utcai felvonulásokkal, zöld színbe öltözve és/vagy lóherét viselve, meglehetősen részegen – ünneplik világszerte. (A zöld színről csak annyit, hogy amit én zöldnek ismertem otthon, az a nyomába sem ér annak a zöldnek, amilyen színűek itt a fák és a fű. Még nyomozom a pontos okát, de van egy sanda gyanúm, hogy a bőséges csapadékhoz van némi köze.)

(Fotó: Vízhányó Kata)

(Fotó: Vízhányó Kata)

Miért is viselnek zöldet? Szent Patrik napján ajánlatos valami zöldet viselni, mert különben beléd csípnek az utcán vagy a kocsmában. Azért tesznek így, mert azt hiszik, hogy aki zöldet visel, az láthatatlan, akár egy mesebeli törpe (például Leprechaun), és apró csínytevéseket tehet azokkal, akik nincsenek a „szupererő” a birtokában, ergo nem viselnek semmi zöldet.

(Fotó: Vízhányó Kata)

(Fotó: Vízhányó Kata)

Miért is pityókásak ezen a napon? Az ünnep napja a nagyböjti időszakra esik, és ezen a napon megengedett az étel és ital fogyasztása. Szerintem ezt nem kell tovább magyarázzam, torkosság alatt szerepel az értelmező kéziszótárban, és ők „Guinness rekordot” döntenek alkoholfogyasztásban aznap.

Megéri- e Dublinba utazni a felvonulás miatt/ideje alatt? Ha van egy jó magas létrád, esetleg gólyalábaid, igen. Egyébként nem sokat látsz. Rengetegen vannak, a tömegközlekedésre pedig ne építs! Ha még jövőre is itt leszek, ígérem, hogy élő közvetítést kaptok a dublini Szent Patrik napi utcai felvonulásról.

 Le quatorze juillet, Franciaország

Július 14-e, a franciák legnagyobb nemzeti ünnepe (hivatalosan 1880 óta), tulajdonképpen egy dupla glóriára emlékszik vissza: ezen a napon a franciák visszaemlékeznek a Bastille nevű börtön  1789-ben történt sikeres ostromára és elfoglalására (ami a francia forradalom kezdetének számít), valamint ünneplik az egységes francia nemzetet.  Minden évben tűzjátékokkal és az Európában legrégebbi és legnagyobb katonai felvonulással köszöntik a franciák ezt a napot.

ennyi maradt a Bastille börtönéből mára(Fotó: Mikó Ildikó)

Ennyi maradt a Bastille börtönéből mára
(Fotó: Mikó Ildikó)

Ha tudni szeretnéd, te vajon hogyan ünnepelnél a franciákkal, töltsd ki ez alkalomból készült tesztemet.

Koninginnedag (Királynő Napja), Hollandia

Ki gondolta volna, hogy a szabadelvűségükről híres hollandok épp királyuk vagy királynőjük szülinapján buliznak a legnagyobbat?

A  Koninginnedag hagyományt 1885-ben hozták létre, mivel úgy gondolták a hollandok, hogy uralkodójuk szülinapja nemzeti ünnep kell, hogy legyen. Azóta természetesen a Holland Királyság megélt pár uralkodóváltást, így a nemzeti ünnep időpontja is sokat vándorolt. A legutóbbi változás 2014-ben történt és az ünnepség időpontja április 27-re tolódott, az aktuális uralkodó, Vilmos Sándor szülinapjára.

A Királynő Napja egy hatalmas buli, pár éve még Beatrix királynő uralkodása alatt éltem Rotterdamban. A narancssárgába öltözött őfelsége népe, két napon át bulizott, koncertezett folyamatosan. Érdekes, hogy ahhoz képest, hogy Beatrix királynő januárban született, mégis áprilisban ünnepeltek, mivel úgy ítélték,hogy a januári időjárás kevésbé lenne kényelmes a fesztiválozásra.

Beatrix királynő a királynő napon Amszterdamban (Fotó: figaro.fr)

Beatrix királynő a királynő napon  (Fotó: figaro.fr)

A rendezvényt az Oranje Comité, azaz a Narancs Bizottság szervezi és szerintük az ünnepség üzenete a következő : „A királynőnap ünnepsége a barátságról és a közösségbe tartozásról szól. Nem a haza szeretet vagy a Királyi család népszerűségét hivatott képviselni, hanem az összetartozást. Egy napra mindenki élénk narancs és bolondos’ lehet.”

A cikk megírásában elengedhetetlen szerepe volt a következő tudósítóknak:

Hegyes Dóra, Mikó Ildikó, Schrammel Ivett és Vízhányó Kata

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!