Szomorú Valentin-nap

A Bálint-nap, vagy ahogyan amerikai formában használjuk, a Valentin-nap a szerelmesek napja. Angol kivándorlók vitték magukkal a Valentin-napi szokásokat az Amerikai Egyesült Államokba. A második világháború alatt pedig az amerikai katonák terjesztették el ezt a szokást Európában. Magyarországon az 1990-es évek elejétől kezdve vált ismerté.

E sehol sem hivatalos állami ünnep alkalmával a virágárusok, valamint az ajándék- és édességboltok, elszánt küzdelmet vívnak a vevők pénztárcájáért, s évente újabb ötletekkel állnak elő a vásárlói igények kielégítésére.

(forrás: wikipedia)

(forrás: wikipedia)

A világ szerelem mámorban lubickol, és közben elfelejti, hogy február 14-ike nem csak szívecskékről, virágokról, ajándékokról szól. Ehhez a naphoz kapcsolódik egy szomorú történelmi esemény is, melyet mai napig mély csönd vesz körül. A világ el akarja felejteni a II. Világháború egyik legértelmetlenebb és legpusztítóbb légitámadását, melynek Drezda volt a célpontja. Az angolszász szövetségesek hadászati légereje 1945. február 13-14-en rombolta le Európa egyik legszebb barokk városát. A háború 1945 elejéig alig tett kárt városban. A háború vége felé hatalmas tömegben érkeztek ide a menekültek. Becslések szerint mintegy 950 ezer ember tartózkodott a városban a támadáskor. A főpályaudvar tömve volt emberekkel, ezrek éltek a szabadban, ahol éppen helyet találtak maguknak.

Drezda (forrás: wikipedia)

Drezda
(forrás: wikipedia)

A város teljesen védtelen volt, légvédelmét a keleti front földi harcaira csoportosították át. A pusztítás 1945. február 13-án éjjel kezdődött és következő napon február 14-én is tartott. Két hullámban 800 brit bombázó 400 000 gyújtó- és 4500 robbanóbombát dobott a városra. A várost tervszerűen szőnyeg-bombázták, a célpont a város központja volt.  Ezzel egy időben egy bombázási szakértő irányította a gépeket a város még nem égő külvárosaihoz. A város néhány részét hetekig nem lehetett megközelíteni a heves tűz miatt. Kórházak, templomok lettek semmivé pillanatok alatt. Az egyik kórházban 200 személy halt meg, közöttük várandós anyák. A légitámadás után alacsonyan szálló angol és amerikai gépek lőtték a menekülő öregeket, nőket és gyerekeket. Miért bombázták Drezdát? Az angolok szerint a város jelentős iparváros volt, nagy lőszergyárakkal. Igazából radar- elektromos és repülőgép alkatrészeket gyártottak néhány kilométer távolságra a város központjától, de egyetlen ilyen üzem sem volt az angol repülők célpontjai között.

Drezdai bombázás (forrás: kurucinfo)

Drezdai bombázás
(forrás: kurucinfo)

A másik hazugság az volt, hogy az oroszok kérelmére bombázták Drezdát. Amikor a jaltai konferencia jegyzőkönyveit nyilvánosságra hozták, kiderült, hogy az oroszok ugyan kérték, hogy a szövetséges légierő „lebénítsa Berlin és Lipcse gócpontjait”, de Drezda bombázását visszautasították. Feljegyzések szerint Drezdát azért bombázták, hogy „növeljék a pánikot és zűrzavart, amely már jelen volt a menekültekkel túlzsúfolt városokban, és hogy Sztálinnak kedveskedjenek.” A győztes szövetségesek soha nem bűnhődtek, azért amit tettek, a történteket mai napig tagadják, vagy hazudnak róla. Kevés olyan dolog történt a háborúban, ami őrült voltát annyira mutatná, mint Drezda bombázása. Február 14-én álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk azokra is, akik életüket vesztették egy értelmetlen mészárlásban.

(Még több cikk Németországról itt: Németország.)

(Szívesen olvasnál, beszélgetnél még Németországról? Csatlakozz a Globspot – Magyarok Németországban csoporthoz!)

(Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is és nem maradsz le szerzőink egyetlen írásáról sem!)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!