Walentynki – Bálint-nap Krakkóban

A kommunizmus lebomlása után Krakkóban is egyre népszerűbbé vált a Bálint-nap (lengy. Walentynki) megünneplése. A Valentin-nap nem tartozik a kedvenc ünnepeim közé, viszont tavaly februárban egy híres krakkói szerelmespárokról szóló túrán vettem rész a Freewalkingtour alapítvány szervezésében, ami nagyon érdekesre sikeredett, így most három szívhez szóló történetet idéznék fel belőle.

Nagy Kázmér király és a zsidó Eszter története

Nagy Kázmér (lengyelül: Kazimierz III Wielki), lengyel király (1333–1370) a Piast-dinasztia utolsó tagja volt – ami nekünk az Árpád-ház, az a lengyel történelemben a Piast-dinasztia. Kázmér magyar vonatkozással is büszkélkedhetett, nővére, Piast Erzsébet Visegrádra ment férjhez: Károly Róbert felesége volt, azaz Nagy Lajos édesanyja. Kázmér a „nagy” jelzőt többek között azért érdemelte ki, mert támogatta a lengyel városok fejlődését, adómentességet biztosított számukra, ösztönözte kereskedelmi tevékenységüket, és így ezek élénk kapcsolatokat épített ki az északi-tengeri Hansa városokkal is. Ő alapította meg 1364. május 12-én a krakkói akadémiát, a híres Jagelló Egyetem elődjét.

 Kazimierz III Wielki

Kazimierz III Wielki
(forrás: wikipedia)

Kázmér nem csak uralkodóként tart számot a „nagy” jelzőre, hanem a nők utáni étvágya kapcsán is: négy felesége és számtalan szeretője volt. Az egyik legenda szerint egy vadászat alkalmával találkozott a gyönyörű és okos zsidó lánnyal Eszterrel (Esterka), aki rögtön rabul ejtette a király szívét. A király ezután rendszeresen járt el „vadászni” Tyniec környékére hogy láthassa őt, majd később építtetett egy fényűző nyári lakot szeretője számára Łobzówban. Más legendák szerint a király egy kastélyt építettet számára Krakkó északi részén, Bochotnicán, amelyet titkos alagút kötött össze a Wawel kastéllyal. Az  1333 és 1370 között tartó kapcsolatukból egyes források szerint két fiúgyermekük és két lányuk született. Számos helyet neveztek el Eszterről, pl. a Wawel kastély egy megmaradt falát ahol a legenda szerint Eszter szelleme jelenik meg időről-időre a szerelmére várva.

 Esterka i KazimierzZygmunt August és Barbara

Esterka i Kazimierz
Zygmunt August és Barbara
(forrás: wikipedia)

Zygmunt August és Barbara

Radziwiłł Barbara (lengyelül Barbara Radziwiłłówna) (1520-1551) litván nemes-lány,  II. Zsigmond Ágost lengyel király második felesége. Házassága révén 1550 és 1551 között Lengyelország királynéja. Litván nemesi családból származott, szülei kiváló nevelésben részesítették. Korának nevezetes szépsége volt. 1537-ben férjhez adták Gasztold Szaniszló trakai vajdához, azonban már 1542-ben megözvegyült.1547-ben kezdődött szerelmi viszonya az ugyancsak özvegy Zsigmond Ágost lengyel trónörökössel, amelyből később házasság lett, s amely jelentős mértékben erősítette a Radziwiłł család lengyelországi hatalmát. Zsigmond Ágost még ugyanez évben, 1547-ban feleségül vette Barbarát. A lengyel rendek nem ismerték el törvényesnek a házasságát, s annak felbontását követelték. Ebben Zsigmond Ágost anyjának, Bona Sforza özvegy királynénak támogatását is élvezték, aki hallani sem akart róla, hogy egyetlen fia a királyi család egy hűbéresének leányát vegye feleségül. Zsigmond Ágost azonban védelmébe vette feleségét, és még a koronáról is hajlandó lett volna lemondani annak érdekében, hogy házassága érvényben maradjon.

Jan Matejko Zygmunt Barbara

Jan Matejko Zygmunt Barbara
(forrás: historyworld.net)

Végül az ellenállás hamarosan megszűnt, és Barbarát 1550. december 7-én királynévá koronázták, öt hónappal később, 1551. május 8-án azonban váratlanul meghalt. Férjét teljesen lesújtotta hitvese halála, mellyel kapcsolatban hosszú időn át tartotta magát az a nem bizonyított gyanú, miszerint a királynét Zsigmond Ágost anyja, Bona mérgeztette volna meg. Barbarát kívánságának megfelelően Litvániában, a vilniusi Szent Szaniszló-katedrális kriptájában temették el. A legendák szerint Barbara szelleme is vissza-vissza tért a katedrális kriptájából.

Barbara szelleme

Barbara szelleme
(forrás: historyworld.net)

 

A hűséges Dżok kutya

Dzok, a kutya gazdája iránti szeretetének és hűségének megtestesítője. 1990-ben Dzok gazdája a Grunwaldzki híd közélben kapott halálos szívrohamot, a tragédiát követően a kutyus egy éven át minden nap a híd közelében várta a gazdáját. A környék lakói etették a jószágot, majd végül egy év múlva egy idős hölgynek sikerült befogadnia Dzokot. Az asszony 1998-ban hunyt el, Dzokot nem sokkal  ezután találták meg: a vonatsíneken pusztult el.

Dzok

Dzok
(fotó: Linka)

 

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!