A jog útvesztőjében – így nem lesz rémálom a dubaji álom!

Amikor új országba költözünk, ritkán kezdünk a törvénykönyvek áttanulmányozásával, pedig nagyon fontos tisztában lennünk azzal, hogy az új országban milyen jogaink vannak, milyen törvények szabályozzák az életünket. Különösen igaz ez akkor, ha olyan országba költözünk (vagy utazunk), ahol nagyon mások a törvények, mint otthon. Ilyen ország az UAE is, ahol a Sharia, vagyis az iszlám vallásjog van érvényben. Erről a legtöbb embernek a megkövezések, a korbácsolás jut eszébe. De vajon mennyire kell ezektől tartania a Közel – Keleten (és más iszlám országban) élő expatoknak?

A kérdés megválaszolásához segítségül hívtam Dr. Kátó Pertl Anettet, aki évek óta az Emirátusokban él és ügyvédként (legal consultant) praktizál egy helyi ügyvédi irodában. Anett számos alkalommal segített már az Emirátusokban bajba került magyaroknak (is).

Kezdjük egy rövid bemutatkozással: hogyan és mikor kerültél az Emirátusokba? Hogyan sikerült elhelyezkedned ügyvédként, és milyen feltételeknek kellett megfelelned?

Erre röviden a válasz: a magánéletem sodort Dubaiba. Soha nem gondoltam volna, hogy képes lennék csapot-papot ott hagyni Magyarországon. A férjem, akkor már negyedik éve élt Dubaiban, az egyik nagy nemzetközi hotelláncnak volt az igazgatója. Nagyon is hittem a távkapcsolatban, de beigazolódott, hogy mégsem vagyok a híve a gyakorlatban, ha saját magamról van szó. Szinte hetek alatt ki is költöztem Dubaiba, mert nem bírtunk egymás nélkül létezni. Természetesen úriemberként feltette a kérdést, hogy ő költözzön el, vagy menjünk együtt egy harmadik országba, viszont ennek – különösen a válságra való tekintettel – semmi értelme nem lett volna. Én nem is tudtam azt elképzelni, hogy ott fogom tudni hagyni a családomat valaha, és azt, amit elkezdtem felépíteni már, de erre mondják, hogy „ember tervez, Isten végez”.

Nem akartunk a házasságkötéssel sietni, viszont az Emirátusokban házasság nélkül nem lehet együtt élni, mert nem ismeri a jog az élettársi kapcsolatot, sőt, bűncselekménynek számít. Így a saját tartózkodási engedélyem megszerzése volt a legfontosabb. Elkészítettem az önéletrajzomat és elküldtem 4-5 ügyvédi irodához és pár nagyobb multi céghez. Persze nem sok esélyt láttam arra, hogy én egy helyi arab ügyvédi irodában bármit is csinálhassak, mivel mindenhova arabul beszélő ügyvédeket kerestek már akkor is. Nagyon nehéz volt ráadásul, mert akkor épp Ramadán volt, és azt tudjuk, hogy Ramadán alatt megáll az élet, és egyébként sem szoktak az emberek az e-mailekre válaszolni (a nagy többség). De szerencsém volt, és egy héttel később kaptam a hívást az Al Bahar Ügyvédi Irodától – magától a vezérigazgatótól -, hogy szeretne velem egy állásinterjút.

Bementem az interjú napján az irodába, ültem az előtérben, ahol a sok abayaba öltözött női alkalmazott és kandurás férfi fel–alá rohangált. Ekkor fel akartam pattanni, hogy jobb, ha még most elszaladok, de éppen akkor a férjem felhívott és kérte, hogy maradjak, és majd csak az interjú után szaladjak el. Így is lett, maradtam! Azt kell mondjam, hogy életem egyik legkellemesebb csalódása volt. A szír vezérigazgatóval és a helyi arab tulajdonos ügyvédünkkel való pár perces beszélgetés után tudtam, hogy itt jól fogom érezni magam és sokat fogok tanulni.

Tudtam, hogy ez nekem egyfajta gyakorlatszerzés lesz, így nem a pénzről szólt a történet. Örültem, hogy saját vízumom lesz nőként. Tudtam, hogy megkapom az állást, de a férjem kért, hogy ne éljem bele magam, mert „itt csak az a biztos, ami már alá van írva”. Nem csalt a megérzésem, megkaptam az állást! Utána hónapokig tartó munkavállalási engedély procedúra kezdődött a hozzátartozó sok fejfájással. Senki nem tudta, hogy milyen iratok kellenek, esetleg létezik-e valami vizsga. A magyarországi Ügyvédi Kamarától is kellett később igazolás, hogy az otthoni Kamara tagja vagyok és a szakvizsga, illetve az egyetemi diploma felülhitelesítésére is szükség volt. Végül meglett az engedély, csak türelmesnek kellett lennem. Ekkor tanultam meg az egyik legjobb mondást: sok fejfájása lehet itt az embernek, de a nap végére mindig minden megoldódik. Ezt ismételgetem még most is, ha az ügyfelek kilátástalannak látják az aktuális helyzetet.

Mennyire tudsz érvényesülni nőként ebben a férfias szakmában itt, az arab világban?

Nőként maximálisan tiszteletben tartanak és meghallgatnak, így egyenrangú félnek érzem magamat még egy helyi ügyvédi irodában is. Én is féltem ettől az elején, hogy milyen lesz muszlim férfiakkal együtt dolgozni, de óriási a nők irányába a tiszteletük. Az irodában egyedül tőlem nem várják el, hogy abayat viseljek, illetőleg Ramadán alatt is ehetek – ihatok. Ezzel még soha nem éltem vissza, mert én is kellemetlenül érezném magamat olyankor, ha látom, hogy Ők nem ehetnek–ihatnak napkeltétől– napnyugtáig, egy egész hónapon keresztül. Szinte beszélni is alig tudnak a kolléganők ivás nélkül, és mintha spórolnának a szavakkal is.

Ugyanakkor itt nehezebb érvényesülni a szakmában, mint otthon, mivel arab nyelvtudás nélkül a helyi és az arab ügyvédek segítésére szorulok az ügyeim nagy részében. A bíróságon is csak helyi ügyvédi irodák képviselhetik az ügyfeleket. Én a Választott Bíróságon járhatok csak el, ahol az eljárás nyelve az angol.

Az arab ügyvédek nagyon segítőkészek, viszont a nyakukra kell járni. Minden egyes kérdés esetén csak személyesen lehet velük konzultálni, mert nem nagyon szokták felvenni a telefont és e-mailre sem szeretnek válaszolni. Persze van pár kivétel, akikkel gördülékenyebb a munka. A helyi ügyvédek délelőtt a bíróságon vannak, de sok arab ügyvéd dolgozik a háttérben is. Ők készítenek elő mindent a tárgyalásokra, ahova nem kell ügyvédi képviselet, csak írásbeli beadvány szükséges. Nekem is Ők, illetve az arab fordítóink fordítanak mindent arabra.

(Fotó: Dr. Kátó Pertl Anett)

(Fotó: Dr. Kátó Pertl Anett)

Mi a szakterületed? Milyen ügyekkel fordulnak hozzád? Mi a jellemzőbb: a megelőzés – vagyis a tájékozódás, vagy a tűzoltás?

Szakterületem a polgári jog. Leginkább ingatlanjogi, munkajogi és társasági jogi ügyek, de ez az idővel bővült, mert állandóan belecsöppentem büntetőjogi vagy családjogi – Sharia jogon alapuló – ügyekbe is, és nem volt szívem visszautasítani a bajban lévő embereknek való segítségnyújtást. Itt nagyon sok mindenért börtönbe lehet kerülni és az emberek nincsenek mindig tisztában azzal, hogy mit szabad és mit nem szabad.

Jönnek sokan kisebb–nagyobb ügyekkel, problémákkal. Akkor örülök, ha az ügy nem problémás, és akkor is nagyon tudok örülni, ha sikerrel lezárunk egy vitás ügyet. Munkajogi kérdések, a munkáltatóval való jogviták, bérleti viták, szerződések írása és véleményezése, adásvételi szerződések, valamint cégalapítással kapcsolatos ügyek szerepelnek a listámon leginkább. Sajnos nagyon sok esetben nincsenek tisztában az ügyfelek a jogszabályokkal. Legyen szó, akár bérleti jogviszonyról, ingatlanvásárlásról, házassági bontóperről vagy akár munkajogi vitáról. Sokszor elkerülhető lett volna a baj, ha még időben konzultálnak egy ügyvéddel.

Az ügyvédi munkadíj itt is magas, mint más országokban. Egy konzultáció díja akár 1500AED (cc. 112.000HUF), amely már segíthet abban, hogy merre induljon el az ügyfél. Ha összehasonlítjuk azzal az összeggel, amit nyerhetünk, még így is nagyon megéri – az esetek többségében – bíróságra menni, ha az ügyvéd szerint zöld a lámpa a perhez és a várható sikerhez. Garantálni a 100%-os sikert nem lehet, de mi tényleg csak akkor vállalunk el egy ügyet, ha valóban esélyes a sikerre.

Én mindig azt javaslom az ügyfeleknek, hogy olvassák a helyi napilapok jogi rovatát, amelyekből rengeteget lehet tanulni. Az ügyvédi irodánk helyi tulajdonos ügyvédje – Mr. Yousef Al Bahar – válaszol a The National Legal Q&A rovatában. Nemrég elindítottam egy saját magyar-angol-német nyelvű weboldalt is ( lásd: itt ), ahol egy magyar nyelvű jogi blogot nyitok hamarosan és ott kimondottan ezekről a dolgokról fogunk beszélni, hogy segítsünk az itt élő magyaroknak jobban megismerni a helyi jogszabályokat.

Bár Dubai szigorúan büntet, sokat tesz azért is, hogy ezek a büntetések elkerülhetőek legyenek. Pl. a turistáknak e-mailt küldenek az utazásuk előtt, hogy valóban tisztában legyenek azzal, hogy itt vannak bizonyos dolgok, amit nem lehet csinálni. Vagy pl. Ramadán alatt az Emirates Airlines járatain is felhívják az utasok figyelmét, hogy mire vigyázzanak. Sajnos nem mindig figyelnek ezekre az emberek és nem feltétlenül tartják be a szabályokat. Tény, hogy az esetek többségében tűzoltásért jönnek hozzánk.

Mik a legnagyobb különbségek az Európában alkalmazott (kontinentális/római) – és a Sharia jog között? Egyáltalán mit is takar az elnevezés, hogy „iszlám vallásjog”?

Erre azt tudom mondani, hogy nagyon más és egyben nagyon hasonló is. A Magyar Polgári Törvénykönyv (Ptk.) felépítése nagyon hasonlít az ittenihez. Az emirátusi jogra óriási hatása volt az egyiptomi, francia és a római jognak az iszlám vallásjog mellett. A Sharia, más néven Iszlám Vallásjog a Koránon alapszik, így annak ismeretében lehet megérteni a háttérben lévő teóriát is.

Tudomásom szerint a free zone-okban az angolszász jogrendszer érvényesül. Ezt hogyan kell elképzelni a gyakorlatban? 

Ez, így van. Mint tudjuk nagyon sok Free Zone, azaz Szabadkereskedelmi Övezet létezik Dubaiban, ahol a cégek 100%-os külföldi tulajdonban vannak a helyi dubai-i cégekkel szemben, amelyeknél egy helyi szponzor (magán- vagy jogi személy) mindig 51%-os üzletrésszel rendelkezik a törvény előírása alapján. Rengeteg külföldi cég alapít ezekben a Szabadkereskedelmi Övezetekben céget, mert Dubaiban nincs adózás és földrajzilag is tökéletes elhelyezkedéssel bír. A Free Zone-ok mindegyikének saját joghatósága van különböző jogszabályokkal és szabályozással. A DIFC-nek pl. saját bírósága és választott bírósága is van.

Itt említeném meg a Dubai Interantional Arbitration Court-t (DIAC), azaz a Dubaji Nemzetközi Választott Bíróságot. Bizonyos feltételek esetén nagyon jól működő intézmény a választott bíróság, de a szerződés aláírása előtt érdemes ügyvéddel konzultálni, hogy valóban érdemes-e a választott bíróságot kikötni vita esetére, vagy az adott körülmények mellett esetleg hasznosabb a Dubai Bíróság. Fellebbezés esetén nagyon megnőhet a perköltség és akár évekig is elhúzódhat ismét az ügy.

Mennyire kell komolyan venni az olyan tiltásokat, mint a fényképezés, vagy a nyilvános helyen történő érintkezés (ölelkezés, csók)?

Nagyon is komolyan kell venni! Ha valaki feljelentést tesz a fényképező személy ellen, ezek akár pénzbírsággal vagy börtönbüntetéssel járó bűncselekmények lehetnek. A muszlimok vagy akár egy mecset fényképezésének tiltása érthető, hiszen mi sem szeretnénk, ha ők minket fotóznának. Ahogy az is érthető, hogy baleseti helyszínt sem szabad fotózni. A lényeg, hogy egymást és egymás vallását, kultúráját tartsuk tiszteletben, és akkor nem lesz baj. Ha itt szeretnénk élni, el kell fogadni az itteni szabályokat és tisztelnünk kell a másik személyi jogait.

(Fotó: Ne tedd! - a MOE bejáratánál)

(Fotó: Ne tedd! – a MOE bejáratánál)

Dubai-al kapcsolatban gyakran mondogatjuk, hogy nem egy tipikus iszlám hely. Sok tekintetben szabadabb, megengedőbb, mint más iszlám országok. Mennyire igaz ez a jog esetében? Itt is vannak engedmények, eltérések az országok között, illetve a muszlim és a nem muszlim lakosság tekintetében? 

Így igaz, Dubai az egyik legliberálisabbnak számító hely a Közel-Keleten. Próbálják követni a modern, nemzetközi normákat, de ezt nagyon nehéz összeegyeztetni a vallással. A Korán nem ismerte el a külföldi tulajdonjogot, így amikor az óriási beruházások elkezdődtek az Emirátusokban, nem voltak megfelelőek a jogszabályok. A felhőkarcolók gomba módjára szaporodtak, és amikor jött a válság, egyfajta káosz alakult ki. A beruházók közül páran elmenekültek a felelősségre vonás elől és rengeteg befektető elveszítette a pénzét vagy az ingatlanjait. Ebből tanulva, ma már minden sokkal szigorúbban és biztonságosabban működik.

A jogrendszer állandóan alakul és fejlődik, próbálnak több és több turistát, valamint befektetőt idecsábítani, de ehhez változtatni kell a jogszabályokon is. Sok változás várható a jövőben is. Pl. próbálnak a külföldieknek egyfajta nyugdíjrendszert bevezetni, hogy itt lehessen maradni a nyugdíjas évekre is.

A muszlim és nem muszlim lakosság tekintetében természetesen van különbség. Elég, ha házasságról vagy válásról beszélünk. Pl. két magyar személy válópere biztos, hogy másik bíróhoz kerülne, mint egy muszlim házaspáré, vagy ahol az egyik személy muszlim. A muszlimokra kizárólag a Sharia, azaz az Iszlám Vallásjog vonatkozik.

Mi a tapasztalatod, mennyire törvény tisztelőek, szabály követőek az itt élő emberek? 

Szerintem sokkal jobban betartják a jogszabályokat, mivel itt akár egy – európai szemmel – apró cselekményért is börtönbüntetés jár(hat). Ha bűnözésről beszélünk, sajnos bűncselekmények és elkövetők mindenhol vannak és lesznek, de ez az ország (UAE) még mindig nagyon biztonságosnak számít világviszonylatban. Itt az ember elveszítheti a sok millió dirhammal teli táskáját vagy más értékét, és csodák–csodájára visszajuttatják a megtalálók a gazdájuknak ezeket. Ez hihetetlen, de így van!

Megítélésem szerint az egyik legnagyobb biztonsági kockázat az Emirátusokban, az autós közlekedés. Ha valaki rezidensként vagy turistaként balesetet szenved vagy okoz, az mire számíthat? 

Minden autó (akár bérelt – akár saját) kell, hogy rendelkezzen biztosítással. Kétféle felelősség létezik: – Büntető Törvénykönyvi (pl. ittas vagy bódult állapotban történő vezetés) és a Gépjárműben keletkezett kár felelőssége. Baleset esetén hívni kell a rendőrséget illetve bérelt autó esetén az autókölcsönző céget. A helyszínen meg kell várni a rendőrség munkatársát, ha csak nem azt kérik tőlünk, hogy fáradjunk be a legközelebbi kapitányságra (kisebb kár esetén szokott előfordulni).

Mindkét esetben készítsünk minél több fényképet a helyszínről, mert ez később még jól jöhet. Amennyiben a sérült autók feltartják a forgalmat, de mozdíthatóak és meg tud egyezni a két fél, akkor az autókat el kell vinni az útról, különben ezért is bírságot szabhatnak ki ránk. A vétkes sofőr jogosítványát a rendőrség bevonja a bírság kifizetéséig, illetve komolyabb baleset esetén a vezető nem hagyhatja el az országot az eljárás idejére. Súlyos/halálos baleset okozóját magasabb pénzbírsággal sújtják illetve börtönbüntetést is kiszabhatnak, amelyet az országból történő kiutasítás követhet. A halálos balesetek esetében a vétkes sofőrt a bíróság úgynevezett “blood money – vér pénz” megfizetésére kötelezi, amit az elhunyt családja kap. Az összeg nagyságát az áldozat családjának körülményei befolyásolják, minimuma 200.000AED (cc. 15.000.000HUF)

Mi most Dubairól beszélünk. Az itt elmondottak igazak a többi emirátusra is, vagy az egyes emirátusok más – más törvényeket alkalmaznak?

Igen, leginkább Dubairól beszéltünk. Természetesen emirátusonként eltérőek a jogszabályok, és más emirátusok szigorúbban állnak bizonyos dolgokhoz.

Végezetül evezzünk kicsit más vizekre! Téged a helyi magyarok nem csak ügyvédként ismernek. Te vagy ugyanis a Dubaji Magyarok FB csoport gazdája. Milyen céllal hoztad létre a csoportot, mennyire valósultak meg a csoporttal kapcsolatos elképzeléseid? Milyennek látod Te a kint élő magyar közösséget? 

Igen, én hoztam létre a Dubaji Magyarok – Hungarians in Dubai Facebook csoportot, és egyáltalán nem vártam tőle ekkora sikert. Ma már csak e-mailen tudom a csatlakozni kívánó személyeket felvenni és közel 1000 főt számlál a csoport. Amikor ide kerültem Dubaiba, a “Dubai lányok” e-mailes levelezőlista élt, de a Facebookon még nem volt semmi hasonló és egyben jól is működő csoport. Szerettem volna több információt szerezni újonnan érkezett magyarként, és jó lett volna egy kis magyar társaság is.

Végül a Facebook csoportban betöltött szerepem átcsapott konzultációs segítségnyújtásba, ugyanis nagyon sok kitelepülő magyarnak adtam tanácsot, hogy mit és hol kell majd intézni, mire kell készülni. Mindig azt mondom, hogy az Egyesült Arab Emirátusok és Dubai egy szuper hely, de meg kell tanulni az embereknek az itteni élet pozitív oldalát nézni és örülni annak, hogy itt élhetünk. Én úgy gondolom, hogy egy óriási kihívás minden egyes családnak itt új életet kezdeni, de a végén mindenki szeretni fogja. Óriási tapasztalatot, nyitottabb szemléletet ad az embereknek. Meg kell tanulni elfogadni mások kultúráját, szokásait.

Két pici gyermekem van és a szabadidőm csak a családomé. Kismamaként egy napra sem álltam meg a munkával, így nem jutott túl sok időm a csoportban lévő magyarokkal személyesen találkozni, viszont akárki ír nekem, úgy érzem, hogy már ezer éve ismerjük egymást. Egyszer sem jutottam el a magyar ünnepségekre vagy éppen az évek óta rendszeresen megrendezett Télapó bulira. Talán ebben az évben az is összejön, ha itt maradunk karácsonykor.

Egyébként az egyik legjobb barátnőm is a Facebook csoportból van! Én nagyon büszke vagyok az itteni magyarokra, mert akármennyire is hihetetlenül hangzik, de összetartanak és segítik egymást, mama-baba klubokat szerveznek, sportolnak együtt, bográcsoznak a sivatagban.

 

(Még több cikk Gabriellától itt: Tressel-Ivicsics Gabriella )

(Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is és nem maradsz le szerzőink egyetlen írásáról sem!)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!