Hol vannak Madrid legszerethetőbb zeg-zugai?

Egy jó kis latinos sorozat? De nem az Eszmeraldás-Izaórás! Jöhet?

Úgy gondoltam, szükség van egy összeállításra azok számára, akik  a jövőben Madridba látogatnak, azoknak pedig, akik eddig még nem tervezték, legyen ez a mézesmadzag. Azt hiszem, írok majd múzeumajánlót, kávézó-, bár- és étteremajánlót, most viszont csak jöjjenek a random kedvenc helyeim:

Könyvmolyoknak kihagyhatatlan a Retirohoz (ez Madrid egyik legnagyobb parkja) vezető sétányon található könyvvásár. Van itt minden: kerek, szögletes, hosszú és  rövid, lapos vagy tömör, csomagolt és meztelen, egész vagy megkezdett, édes, keserű, tavalyi, idei és mindenféle…pont ahogy Gombóc Artúr szereti. Ja, hogy az a csoki volt? Mindegy, a kettő hasonló élvezetet nyújt.

Könyvvásár

Kalandoroknak kötelező a Lavapiés negyed (ha az azonos nevű metromegállónál szállunk le, már meg is találtuk), ahol a világ minden tájának konyhája kipróbálható, a leghangulatosabb bárok sűrűsödnek össze és a legfurább alakok mászkálnak éjszakánként. Így késő este már ne kóboroljunk arra egyedül, délutánonként viszont nyugodtan ki lehet ülni a kis terek padjainak egyikére és élvezni, ahogy a reggae keveredik Bollywood muzsikájával.

Lavapiés

Ha Lavapiéstől továbbsétálunk Madrid központi tere felé, a Solhoz, belebotlunk az egyik kedvenc kis plazamba, Tirso de Molina-ba. Talán Madrid legfigyelemreméltóbb virágpiacát rittyentik oda minden nap, és én gyakran elképzelem, hogy egyszer majd sok pénzem lesz, és csak úgy össze-vissza válogatok onnan friss virágot kedvemre. Gavallérok, Don Juanok és „bús donnák” gyakran megfordulnak arra, talán a virágeső sem elképzelhetetlen.

Plaza de Tirso de Molina

Ha pedig ellenkező irányba indulunk, a Tabacalera-ba botlunk, ami egy csapat fiatal által elfoglalt művészház. Az egykori dohánygyárban képzőművészeti műhelyek működnek, mindig van valamilyen kiállítás vagy koncert és egy állati jó romkocsma hangulatú kis kávézója is van. Egy szelet Budapest/koppenhágai Christiania…

Azoknak, akik nyitott szemmel járnak, ajánlom a La Latina negyedet, ami a belváros, és 100%, hogy minden turista megfordul arra, mégsem vagyok benne biztos, hogy a megfelelő utcákba keveredik. Nem tudom, hogy a hangulatos kávéházakat, a menő melegbárokat vagy az ízig-vérig spanyol házakat kedvelem-e inkább arrafelé, de valószínű, hogy ezt mind így egyszerre.

Borbélyüzlet

La Latina-i házak

La Latina-i házak

Napórás kávéház

Végül pedig a fáradhatatlanoknak, akik az egész belvárost bejárták, és még maradt idejük, mindenképp végig kell sétálniuk Madrid “folyópartján”, amit nevezzünk inkább csak egy mesterségesen fenntartott kis patakocskának, amit ügyesen felturbóztak. Bringára, görkira, rollerre fel, mert ez egy park-paradicsom!

A Manzanares partja

A Manzanares partja

Ha Budapest fele ilyen jól hasznosítaná a Duna-partot, mindenki elfelejtené, hogy Prága létezik ;)

Közvetlen szomszédságunkban van a Matadero, ahová érdemes betérni, mert egyrészt ingyenes, másrészt mindig valami klassz dolog folyik odabenn. Az óriási vágóhíd épületében jut elég hely egy színháznak, fedett focipályának, könyvtárnak, ping-pong asztaloknak, és persze számtalan időszakos kiállításnak is, ahol a dizájn, építészet, irodalom, zene, tánc és filmművészet gond nélkül olvad össze. Aki kíváncsi arra mi folyik a madridi kortárs művészkörökben a sangríán túl, kukkantson be!

Matadero

Matadero

Mondanám, hogy a folytatásban hasonlóképpen olyan helyekről számolok majd be, amik az útikönyvekből kimaradtak, de még sosem böngésztem madridi útikönyvet…úgyhogy inkább azt ígérem, hogy szorgalmasan rovom Madrid utcáit, és ha érdekeset látok, szólok.

Fotó: a szerző hozzájárulásával

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!