Ortodox húsvét május elején Cipruson

A hír igaz és nem elírás. Tényleg május 5-én kezdődik a húsvét Cipruson, hiszen a sziget az Ortodox (Keleti) Egyházhoz tartozik és itt a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” húsvét vasárnap. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás. (forrás: Wikipédia).

Karácsony után talán ez a legfontosabb ünnep, szinte megáll az élet Cipruson. Hatalmas készülődés kezdődik már húsvét előtt. A háziasszonyok “őrült” takarításba kezdenek, mindennek ragyognia kell. Ehhez dukál még az új cipő és ruha is. Enélkül elképzelhetetlen a húsvét. Vegyük csak sorba mi is történik ilyenkor Cipruson!

Virágvasárnap: a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete Cipruson is. Tulajdonképpen “pálmavasárnap” a neve (a pálma a diadal és a győzelem jelképe). Ekkor a halászok pálmaágakból apró fecskefészekhez hasonló kosárkákat fonnak, egy botra rögzítik, amit később a gyerekek virágokkal díszítenek és a körmenetben magukkal viszik. Olajfa leveleket is gyűjtenek, azt pedig párnahuzathoz hasonlító zsákokba teszik és szintén a templomba viszik. Ott negyven napig tárolják, majd megszárítva tömjénnek használják. Reggel, délben és este is vannak ekkor templomi szertartások.

Nagycsütörtökön a háziasszonyok megsütik a húsvéti sütiket, amik finomabbnál-finomabbak és nem a diétázóknak találták ki őket. Ezek közül az egyik a flaounes, a sajttal és mentával töltött kalácsféleség (három- vagy négyszög alakúak). A koulouria, egy édes húsvéti sütemény, a tyropittes pedig sós (belül sajt, kívül szezámmagba forgatva) Ekkor festenek tojásokat is, általában természetes alapanyagokat használnak a tojásfestéshez. Nálunk hagyma, Cipruson pedig az ún. rizari gyökér illetve a százszorszép, ami a tavaszi időszakban mindenütt megtalálható a szigeten. Persze itt sem mindenki ragaszkodik ennyire a hagyományokhoz, sokan csak a tojásfestéket választják. Az artisztikusabb tojásfestők egy darab muszlinnal rögzítik a százszorszépet a tojásra és úgy festik. A “végtermék” nagyon szemrevaló.

Nagypéntek reggelén mindenki virágokat visz a templomba és ekkor a fiatal lányok feldíszítik a Szent Sírt. Ebédidőben Ciprus szerte elfogyasztják a tradicionális Faki Xidati ecetes lencselevest, ezzel is felelevenítik Krisztus kálváriáját. Délután a ciprusiak gyalogosan és autóval templomról-templomra járnak, hogy Krisztus előtt leróják kegyeletüket és nem utolsósorban összehasonlítsák kinek lett díszesebb és szebb a virágokkal feldíszített Szent Sírja. Az est körmenettel ér véget, a teraszokról tűzijátékokat lőnek fel, az utcák feldíszítve-kivilágítva – minden és mindenki ünnepi hangulatban van.

Húsvét vasárnap: az igazi ünnep csak ekkor kezdődik. Éjfélkor tartják a szentmisét, ahová mindenki visz magával egy gyertyát. A mise után mindenki összegyűlik a templom udvarán, ahol egy hatalmas tüzet gyújtanak és meggyújtják a gyertyákat. A gyertyák meggyújtása után mindenki-mindenkit üdvözöl a következő szavakkal:

“Christos anesti” (Krisztus feltámadt), “Alithos anesti” (Igen, feltámadt.) Húsvétvasárnap reggelén aki addig még nem járult szentáldozáshoz, az megteszi azt. Miután mindenki hazatér a templomból elkezdődik a vigasság. Véget ér a böjt, feltörik a húsvéti tojásokat, elfogyasztják a flaounest. Megindul a családi piknikek ideje. Bárányt sütnek, bort isznak és mindenki élvezi az életet.

A falvakban még a mai napig mélyen élnek a húsvéti tradíciók. Mikor vége a misének a pap a templomajtó elé áll keresztet tartva a kezében. A falu apraja-nagyja a kereszthez járul és megcsókolja azt. Ezután egy hatalmas kört alkotnak és mindenki kezet fog az előtte állóval, ezzel szimbolikusan megújulnak a baráti kapcsolatok. Az ünneplés ezután az otthonokban folytatódik, ahová a helyiek meghívják a más városokból és falvakból érkező barátaikat és rokonaikat.

Húsvétvasárnap és – hétfőn a falu lakói összegyűlnek a templomkertben, ahol hosszú asztalokat állítanak fel és mindenki elhozza a saját ételét-italát és ott azt közösen elfogyasztják. Ebéd után a fiatalok hintákat raknak a fára, énekelnek és táncolnak. Miközben a lányok hintáznak ún. “tchatismata” rigmusokat énekelnek, ennek témája legtöbbször a szerelem, vicces gúnyolódás.

A ciprusi húsvét egy nagyon különleges ünnep és a mai napig nagyon komolyan veszik a húsvéti tradíciókat. Érdemes megnézni egyszer egy ciprusi húsvétot, mert felejthetetlen élményben lesz részünk.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!