Piramisoktól a mecsetekig – boszniai barangolások

A generációnk legelső emléke erről a térségről az talán az, amikor 1992-ben a híradóban néha arról számoltak be, hogy Magyarország déli határánál hallatszanak a robbanások és a géppuskatüzek, sőt néha még egy-két kósza golyó is áttéved. A Délszláv háború szörnyűségei óta igazából nincs perifériában ez a térség.  Több mint 15 évvel a békekötés után mi is kíváncsian vártuk, hogy mivel fogunk találkoznia Bosznia-Hercegovina vidékein.  A Balkánnak mai napig nincs túl jó híre, de az első nap már kiderült számomra, hogy ez is csak a szokásos veszélyes ország legenda, amit azok terjesztenek, akik nem is jártak ott sohasem.

Már az első helyszín, ahol megálltunk egy kicsit kutakodni, hihetetlen érdekességekkel kecsegtetett. 2005-ben robbant a hír, hogy Boszniában piramisokat találtak, ami át fogja írni az emberiség történelmét. Visoko település határában legkevesebb 5 hegyről állapították meg, hogy egykor ezek a kiemelkedések ember által emelt piramisok lehetnek. Természetesen ezeket az állításokat alá is támasztották. Néhány tény: A legnagyobb piramisról kiderült, hogy oldalát három tökéletesen szabályos háromszög határolja. Tájolása megegyezik az egyiptomi piramiséval, az ásatásoknál faragott homokköveket találtak, amik között kötőanyagokat is kimutattak. A feltételezett piramisok belsejében alagutakat tártak fel, sőt még rovásírás szerű írásokat is véltek felfedezni egy-két nagyobb kövön. Azóta is tart a vita a piramisok körül. A kulturális miniszter már megvonta a támogatást a projekttől és a régészek is mesének találják az egész ásatást. Az tény, hogy évente százezrek látogatják meg a helyszínt ezzel is fejlesztve a helyi gazdaságot. Nehéz véleményt alkotni az ásatásokról, mindenestre valóban egy igazán misztikus hely. Sok érdekes kép az ásatásokról: itt.

boszn7Tovább utazunk a fővárosba, ami szintén érdekes helyszínekkel várja az utazókat. A körülbelül 400 ezres fővároson a történelmi korok mély sebeket ejtettek. Amíg Magyarországon a törökök 150 évig vendégeskedtek, addig Boszniában 450 évig boldogították az itt élőket. Így nem is csodálkozunk azon, ha a városban mindenhol mecseteket és minareteket látunk. Az oszmán kor hatása az is, hogy az ország egyik legfontosabb vallása az Iszlám. Szarajevó legszebb részét is egy Husrev-bég nevezetű uralkodó építette a 16. században. Nem is csoda, hogy a turistáknak is kedvenc helyszíne az óváros, ahol a helyi kis bazárban úgy alkudhatunk, mintha csak az isztambuli bazárban lennénk.

boszni2Az oszmán kort az Osztrák-Magyar Monarchia váltotta fel. Ez a korszak is hagyott maga után emléket, elég ha csak felkeressük a Nemzeti Könyvtárat vagy a római katolikus székesegyházat. Egy fontos dátum is fűződik ehhez a korszakhoz. 1914. június 28-án Gavrilo Princip szerb nacionalista meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst Szarajevó egyik hídjánál, ami az első világháború kirobbanásához vezetett. A háborúk után az ország a nagy Jugoszlávia része lett. Függetlenségét 1992-ben harcolta ki, de ezzel együtt egy véres korszak köszöntött az országra. A boszniai szerb hadsereg körülzárta Szarajevót, amivel megkezdődött a város 1995 októberéig tartó ostroma. Manapság is szétlőtt házak százai várják a felújítást Szarajevó utcáin. Talán nincs is olyan ház, amiben ne találnák a falban géppuska nyomokat. Nagy problémát jelent most is az országban a taposó aknák, amik nap mint nap szedik még most is az áldozatokat. Csöndesen azért Szarajevó is fejlődésnek indult, ezt jelzi is az egyre több ideérkező vendég.

boszni3Mostar városa is megsínylette a háborút. A város legnagyobb kincsét, az Öreg hidat felrobbantották a horvát csapatok. A Csontváry Kosztka Tivadar által is megfestett hidat szerencsére 2005-re újjáépítették, szóval most már eredeti fényében pompázik a Neretva folyó felett. Fontos szimbólumnak tartják a helyiek ezt az építményt. A békés együttélés kulcsa és a Kereszténység és az Iszlám világ találkozási pontja. Mostar is rendelkezik azokkal a paraméterekkel, ami ide csalogathatja a turistákat. Az óváros középkori hangulata, a bazár, a mecsetek, a híd, ami az UNESCO világörökségi listáján is szerepel és a hídról leugráló bátor helyiek mind-mind izgalmas látnivalót kíván csakúgy, mint az egész ország.

Számomra az a fantasztikus, hogy alig utazunk 300 kilométert és egy teljesen új kultúrába csöppenünk. A müezzin hangja köszönti a napfelkeltét, a kézműves utcákban és a bazárban megelevenedik a régi idők hangulata, megismerkedhetünk egy új vallással, láthatjuk a háború szörnyűségeit és megcsodálhatjuk a helyiek vendégszeretetét is. És ehhez csak annyit kell utazni, mintha Debrecenből lekocsikáznánk a Balatonig. Jó ajánlólevél egy kis boszniai kalandhoz.

boszn6

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!