Szarajevó: ajánló egy hosszú hétvégére

Néhány éve mindössze a ’84-es téli olimpia, a délszláv háború és Gavrilo Princip jutott eszembe Szarajevóról. Tavaly decemberben tudtam meg, hogy a bosnyák fővárosba költözünk, és fél évvel később gyerekestől, férjestől már itt folytattam az életemet. A várost körülelő hegyek látványa, az óváros macskaköves utcái, az utcákra kitelepült kávézók, a házi termesztésű gyümölcsöktől, zöldségektől roskadozó piacok azonnal magukkal ragadtak … és ezeken kívül sok minden más, ami miatt csak ajánlani tudom Szarajevót – legalább egy hosszú hétvégére. Egy személyesre sikeredett úti ajánló következik.

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

Az Európa Jeruzsálemeként is emlegetett városban a katolikus székesegyház mellett, ahol június elején Ferenc pápa mondott beszédet, mecsetek sorakoznak, a közelben az egykor nagyszámú szefárd zsidó közösségnek épített zsinagóga működik, nem messze pedig görög-keleti pópák miséznek. Az elmúlt hetekben, a ramadán idején este fél kilenc körül, a katolikus templom harangjátéka után, a napnyugtakor eldördülő ágyúdörgés jelezte az est elérkeztét, és hogy lehet enni, inni, majd a közeli mecsetből felhangzott a müezzin imára szólító hangja. Bár a mai napig erős ellentétek feszülnek az országban a bosnyák muzulmánok, az ortodox szerbek és a katolikus horvátok között, a multietnikus Szarajevóban ebből kevés érzékelhető.

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

A déli kávékultúra a történelmi városrészben, a modern bevásárlóközpontban ugyanúgy megmutatkozik, mint a lakótelepek között. A kávézók szinte minden napszakban nyugisan beszélgető, kávézgató emberekkel vannak tele. Jó végignézni a Ferhadija sétálóutcán esténként végigvonuló tömegen: kalapot viselő, elegáns idősebb nőkön, csinos, fiatal lányokon, szerelmespárokon, fejkendős, muzulmán tizenéveseken és gyerekekkel sétáló családokon. Alkalmanként azon is elgondolkodok, hogy jártak-e Boszniában azok, akik szerint a magyar lányok a legszebbek a világon. Pár óra Szarajevóban, és ez a kijelentés meginogni látszik.

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

Sétára kiváló helyszín az árnyas fák szegélyezte Miljacka folyó partja, amelyet délután öt óra után lezárnak az autóforgalom előtt. A közeli Tito kávézóban harckocsik és katonai dzsipek között kávézhatunk. Természetimádóknak ajánlom a város szélén a Vrelo Bosne parkot, ahol Bosznia névadó folyója, a Boszna ered, a belvárostól félórányira pedig kedvelt síparadicsomok vannak.

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

A Bosznia-Hercegovina Történelmi Múzeum, a Srebrenica Galéria és az Alagút Múzeum megér egy látogatást. A jó hároméves ostrom alatt a másfél méter magas és 800 méter hosszú, a Remény alagútjának nevezett járaton keresztül juttatták el az utánpótlást a boszniai szerbek által körülvett városba, amelynek megmaradt húsz méteres része ma múzeumként működik. A város minden porcikájával a háborúra emlékeztet. A sűrű golyónyomok a falakon, a modern bevásárlóközpontok közé ékelődött, szétlőtt, régi házak és az úgynevezett szarajevói rózsák fájdalmas mementói a háborúnak. Ez utóbbi az aknavető gránátok nyomai, az aszfaltba vájt mélyedések, amelyeket piros gyantával töltötték meg, szimbolizálva a kiontott vért, az életüket vesztett szarajevóiakat – az akkor közel 500 ezres fővárosban 98 ezer embert. A temetők egymás mellett sorakoznak. A lakótelepek melletti fehér sírkövek, a város szélén elterülő végeláthatatlan síhantok, és a forgalmas utcák melletti kisebbek még sokáig emlékeztetnek majd a szörnyű közelmúltra.

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

A nehezen gyógyuló sebek, a feldolgozásra váró fájdalom ellenére Szarajevó lüktető, sokszínű város, amely mégis emberléptékű: a kávézók zsúfolásig teltek, egy-egy belvárosi téren szabadtéri koncertre lehet bukkanni, az emberek kedvessége, segítőkészsége és életkedve magával ragadó. A kulturális élet igen sokszínű itt: a fiatal művészek aktívak, és könnyen lehet beszédbe elegyedni velük a kiállításokon, a történelmi galériákban önkéntesek segítik, hogy ne vesszen a feledés homályába a közelmúlt, és nem véletlen, hogy Tarr Béla is itt indított doktori szintű rendezői képzést. A rangos Szarajevói Filmfesztiválon, augusztus 14. és 22. között magyar alkotók filmjei is láthatóak, úgyhogy a hosszú hétvégére érdemes levezetni a Nyugat-Balkán egyik legsokszínűbb városába.

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

Ha valakit sem a történelem, sem a kultúra, sem a természet nem vonz, a bosnyák konyháért mindenképpen időzzön el itt egy kicsit: a Balkán emblematikus étele, a čevapčiči, a sült marhahús, valamint a kebab, a nyárson sült húsok és zöldségek, az enyhén savanykás sült paprika és az ezerféleképpen elkészített sopszka saláta, az apróra vágott paradicsom, paprika, uborka és sajt keveréke, úton-útfélen kapható – mellesleg igen kedvező áron. Egy kiadós ebéd 1500-1800 Ft-ból megoldható.

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

Gyalogosan is könnyen el lehet igazodni itt, de a taxikat elég leinteni és nagyon megfizethetőek – ráadásul a rádióból szóló Surda-dalok is erősítik az időutazás érzését.

Boszniában olyannyira szeretik a gyerekeket, hogy a helyiek örömmel átveszik a nyűgös kicsiket, hogy megvacsorázzunk, és szeretetüket úton-útfélen kifejezik, aminek hátránya, hogy a gyerek cukorbevitele felett kicsúszik a kontroll az ember kezéből, mert hol itt kínálják meg ingyen fagyival, hol ott nyomnak a kezébe egy tábla csokit.

Azt hiszem, az én viszonyom Szarajevóhoz egyértelmű. Remélem, ezzel az írással sikerül még néhány rajongót szereznem a bosnyák fővárosnak!

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

(Fotó: Trembácz Éva Zsuzsanna)

 

(Ha tetszett Éva cikke, olvasd el sok-sok öniróniával és humorral megírt Amerika! Visszaintegetsz? című könyvét amerikai kultúrsokkról, egy óceánt áthidaló szerelemről és idegen közegben megélt spirituális önkeresésről!)

(Olvasd el Éva Magyar nők vándoréletmódban című cikksorozatának részeit: 1. rész2. rész  3.rész 4.rész 5.rész)

(Olvasd el Éva Akik beleszerettek Magyarországba című cikksorozatának részeit is: 1. rész, 2. rész, 3. rész)

(Kövess minket a Facebookon is és nem maradsz le szerzőink egyetlen írásáról sem!)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!