Szíria a híreken túl – síiták közt

Szíriát bemutató sorozatom ezen részében néhány, a síiták által tisztelt helyszínt keresünk fel!

Az ország lakosságának közel 90%-a muszlim, elsősorban szunnita. Mintegy 20% a különféle síita irányzatokhoz köthető népesség száma. Elsősorban a hegyvidékeken élnek zárt tömbökben, de a nagyobb városok is jelentős síita közösségekkel bírnak.

Szíria területe már az iszlámban bekövetkezett síita-szunnita szakadás idején muszlim volt, Damaszkusz pedig Moávia (és az Omajád dinasztia) hatalomért folytatott küzdelmeinek egyik fontos helyszíne. A vallásszakadás hátterének, okainak-következményeinek bemutatása meghaladná egy Globspot cikk kereteit, de talán az olvasók jelentős részét sem kötné le egy részletes történelmi-vallásfilozófiai kérdés hosszasabb taglalása. Elégedjünk meg most annyival, hogy az Omajád dinasztia ellenében, Ali leszármazottait vezetőjükül elismerő síita lakosság több csatában is megütközött a trónkövetelőkkel (a legismertebb a kerbelai csata volt), míg végül alulmaradt az egyenlőtlen közdelemben. A sok háborúskodás rengeteg áldozatot követelt, az egyszerű nép az elesetteket mártírként tisztelte, mecseteiket egy-egy kiemelkedő személy sírja mellé építette. Emiatt tapasztaljuk azt, hogy a síita mecsetek egyúttal mauzóleumok is: többségükben napjainkig egy-egy sír található. Sokszor temetőkbe is emelkednek a kupolás sírok, ahová a hívők zarándokolnak.

Aleppó egyik külvárosában, egy domboldalban emelkedik a Mashad Hussain elnevezésű mecset. Az említett kerbelai csatában ejtett foglyokat Jazíd kalifa parancsára Damaszkuszba hurcolták. Nem a legrövidebb úton, hanem mint háborús dicsőségmenet, a karaván kerülővel, több városon át haladt. Így esett útba Aleppó is. Kerbelában megölték a síiták vezetőjét, Husszeint (Ali fiát) is, és bár nem élt, de kiemelkedő fontossága miatt a kalifa katonái holttestét is magukkal hurcolták.

Aleppó: imádkozók a Mashad Hussain mecsetben. A középen látható, magasított részben, a ráccsal elkerített területen látható az a szikla, melyre Husszein levágott fejét helyezték.

Ahogy közeledtek Aleppó felé, több keresztény településen is áthaladtak (a város környékén napjainkig bizánci romok sokasága található). Egy történet szerint az utolsó táborhelyükön egy keresztény szerzetes – aki ott élt a pusztában – meglátta, hogy Husszein levágott fejéből fény árad az ég felé. Amikor a karaván megállt, hogy tábort üssön, a szerzetes odament hozzájuk és felajánlott 10 000 dirhamot, ha a fej az éjszakára nála maradhat. Meg is egyeztek, a szerzetes magával vitte a fejet, egy kőre tette, az éjszaka folyamán pedig az élet nagy kérdéseiről elmélkedett. Reggel visszaadta a fejet, éjszakai elmélkedésének eredményeképp ő pedig felvette az iszlám vallást. A levágott fejből kicsöpögő vér megfestette a sziklát, mely attól fogva a zarándokok célpontja. Később egy mecsetet építettek a szikla fölé, az egykori sivatagi épületet pedig körbenőtte a ma már hárommilliós Aleppó.

Damaszkusz belvárosának legfontosabb síita emléke a Szajida Ruqaya mecset. Mielőtt valaki belép, érdemes a környékét is megnézni! Síita mecsetről lévén szó, nagyszámú iráni látogatja. Az ő igényeik kielégítésére pedig a különféle vallási tárgyakon kívül a tonnaszám árult cukorka, ruhaneműk, fröccsöntött gyerekjáték, műszálas párna és a kínai ipar más csodái állnak a rendelkezésre. Igazából máig nem jöttem rá, hogy mit esznek ezeken az irániak, amikor lényegében ugyanezt otthon is meg tudják venni. Talán itt olcsóbb (bár ebben sem vagyok biztos), mindenesetre az üzlet megy, az árusok iráni riálban is elfogadják a vételárat. Ha egy picit a szakrális tárgyak között is szétnéz valaki, a sok Korán-idézet, Alit dicsőítő felirat (a síiták Alit és utódait ismerik el a muszlim közösség vezetőiként) mellett kaphat kis kör vagy négyszög alakú agyagkövecskéket is. Ezek az „imakövek” jellegzetes síita tárgyak, ugyanis ezekkel jelölik meg azt a helyet, melyet a homlokuk érint imádkozás közben. Ezek alapján egy imádkozó emberről bárki, különösebb iszlám vallásjogi tanulmányok nélkül is könnyedén meg tudja állapítani, ki követi a szunnita, ki pedig a síita irányzatot.

Síita mecsetekben gyakran láthatunk imaköveket, a kerbelai mecsetet ábrázoló textíliákat, fohászokat tartalmazó kis könyvecskéket.

Ennyi elméleti tudás után lépjünk is be a mecsetbe! A bejáratnál – ahogy az muszlim imahelyeknél általában is lenni szokott – le kell adnunk a cipőnket. Síita mecsetről lévén szó, rögtön az ajtó mellett láthatunk egy pultot, az említett imakövekkel, melyből az imádkozni szándékozó levehet egyet. A belső teret a Perzsiában kifejlesztett tükörmozaik borítja.

Ez a díszítési mód kedvelt a síita mecsetekben. Története állítólag valamelyik nagyravágyó iráni sahhoz köthető, aki elhatározta, hogy palotáját a legdrágább velencei tükrökkel fogja díszíteni. A velencei kalmárok le is szállították hajóikon a tükröket Konstantinápolyba. A problémák akkor kezdődtek, amikor az egész szállítmány tevére került majd megindult Perzsia felé. A több hónapos tevegelés során a tükrök ripityára törve érkeztek meg Iszfahánba. A sah dühöngött, hiszen vagyonokat fizetett ki érte, amely most megsemmisült. Mígnem egy elmés mozaikkészítő – mely művészet nagy hagyományokkal rendelkezett már akkor is Iránban – ki nem találta, hogy mozaikot nem csak színes kövekből, de akár tükördarabokból is lehetne készíteni. Fogták a több teveszállítmánynyi tükörtörmeléket, aprólékosan megcsiszolták őket és különféle minták szerint egymáshoz illesztették, úgy, hogy mindegyik darabka egy picit más szögben álljon, mint a mellette lévő. Az eredmény minden várakozást felülmúlóan káprázatos lett. A sah gyorsan rendelt is még néhány tevekaravánnal a tükörtörmelékből, a mozaikmesterek szorgalmasan csiszolták, majd illesztették össze a darabkákat. A tükörmozaik lapok paloták, mecsetek falára kerültek.

Azóta nemcsak az iráni, de az egész síita világban elterjedt ez a díszítési forma. Ahogy halad valaki egy ilyen tükörmozaikos teremben, pillanatról pillanatra változik az egyes tükrökről visszaverődő fény, emiatt egy semmi máshoz nem hasonlítható, földöntúli ragyogást lát. Az egymás mellé illesztett apró tükördarabok mindig más-más szögben tükrözik vissza a fényt, ez okozza a folyamatos csillogást.

Középütt áll a névadó: Szajida Ruqaya sírja. Ruqaya Huszein lánya volt, akit a kerbelai csata után Damaszkuszba hoztak. Jazíd börtönében hamarosan meghalt, sírja fölé épült ez a mecset. A sírt férfiak és nők külön látogathatják.

A Szajida Ruqaya mecset tükörmozaik borítású folyosói

A Szajida Ruqaya mecset női része

A Szajida Ruqaya mecset férfi része

A damaszkuszi óváros déli falaitól nem messze egy temető húzódik. Területén több híres szúfi (az iszlám misztikus ága) és a muszlim időszámítás első századaiban elesett síita mártír nyugszik. A híresebb sírok körül mindig láthatunk imádkozó zarándokokat, a nagyobb mauzóleumokba be is lehet menni.

Huszein lányának, Ruqajának a sírja

Damaszkuszi temető, szent emberek és mártírok kupolás mauzóleumaival

Mai sírkövek a temetőben

A Szajida Zeinab negyed már távolabb van a belvárostól, oda már mikrobusszal lehet kijutni. A buszból kiszállva egy egészen más hangulat fogad, mint a megszokott. Itt már inkább Irakban, vagy Iránban érezheti magát az utazó, mintsem Szíriában. Az utcákon, az állandósult forgalmi dugóban iráni buszok tucatjai dudálnak, csadoros nők, perzsa arcvonású férfiak és persze itt is érvényes az iráni riál. Szíria legfontosabb síita zarándokhelyén járunk.

Egy mauzóleumban néha több síremlék is található (a rácsos építmények)

A névadó Szajida Zeinab Mohamed próféta Fatima nevű lányának és Alinak a lánya. A sírja fölé emelt mauzóleumot nemrég restauráltak, ma ismét régi fényében ragyog. Egészen pontosan csak ragyogott, mert a polgárháborús zűrzavarban több rakétatámadás is érte. Számomra fájdalmas volt látni azokat a képeket, melyek régi, kedvelt szíriai helyemet mutatták beszakadt tetőzettel, feldúlt udvarral.

A Szajida Zeinab mecset

A tulajdonképpeni síremlék mellett még mecset, teológiai iskola, szegénykonyha és más épületek is vannak. (Vagy voltak? A jelenlegi helyzetről sajnos nincsenek információim.)

Mostani írásom több helyszínén tilos a fényképezés, viszont abban a tizenegykét évben, amíg több-kevesebb rendszerességgel jártam Szíriába sikerült néhány képet készíteni. Ezek többsége viszont még diakép, emiatt az itt közölt képek egy része diaképről készült digitális fénykép. Az ebből adódó rossz minőségért az olvasók elnézését kérem!

További képek:

A Szajida Zeinab mecset:

A Szajida Zeinab mecset belülről. A mennyezeten és a falak egy részén látható a tükörmozaik díszítés:

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!