Az első (második, harmadik, sokadik) benyomás Dániáról

Az elmúlt időszakban próbáltam még jobban arra koncentrálni, amit a mindennapjaimban látok. Ha nem figyelünk, nem is veszünk észre semmit. Ezért én figyeltem, hogy ebből az írásból valami értékes szülessen. :)

Milyenek a dánok? Van olyan, hogy első benyomás? Hasonlítunk bármiben is? Tényleg ők a legboldogabbak? Közhelyesen hangzik, de nehéz egyértelmű választ adni ezekre a kérdésekre. Egy másik gondolat, hogy… miért is kellene választ adni? Nem kell. De másfél év után akaratlanul is megteszem. Minden egyes nap.

Az emberek.

Szépek. Férfiak és nők. Rengeteg energiát és pénz fordítanak arra, hogy jól nézzenek ki. Minden egyes apró részlet ezt mondja el. Ha az ember nőnek születik, ez még egyértelműbb. Mi tudjuk, mi tesz egy outfitet különlegessé. Bár ezt nagyon nagyban befolyásolja, hogy hol lakik valaki. Csakúgy, mint otthon. A főváros minden értelemben felerősíti azokat a dolgokat, percepciókat, amik a mérce pozitív oldalára esnek. Ilyen a sport is. Rengeteget futnak, sportolnak. Legalábbis itt, Koppenhágában. Léteznek külön erre a célra kifejlesztett babakocsik is, amelyeknek 3 kereke van, áramvonalas, dinamikus kinézete, és lehetővé teszik a „futva tolást” a szülők számára. De az eszmefuttatás, amibe belekezdtem a fővárossal kapcsolatban…

A vidék teljesen más. Közel sem annyi sport, egészségtelen étrend, bor helyett sokszor röviditalok. Nem bírálok, csak ezt vettem észre. Az életszínvonal itt Koppenhágában messze felülmúlja a vidéki városokét. Raw food restaurant, smoothie shop, fairtrade shopping center, ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek tömkelege… Egyik üzlet sem küszködik megélhetési gondokkal.

Férfiak és nők kapcsolata.

Számomra sokszor irigylésre méltó, néha furcsa, néha úgy gondolom, hogy lényegében – kultúrától függetlenül – a személyiségbeli alapok ugyanazok. Itt is, otthon is, Zambiában is, Olaszországban is. Á… ő csak férfi!…vagy Á….ő is csak egy tipikus nő!! Lehet. :)

Azt megfigyeltem, (az ok több forrásból is származhat) hogy a párok fiatalon vállalnak gyereket. Sokszor egyáltalán nem kerül szóba házasság. Vagy ha igen, akkor a fiatalkori elkötelezettség miatt hamar válás lesz a vége. DE!! Dán nyelvtankönyvem azt mondja, hogy ez nem így van. A könyv szerint a legtöbb dán munkaholista, ezért a gyerekvállalás, ha valaha megtörténik, akkor későn. A média fókuszpontjában mindenesetre a szerelem, a szex, a szingliség mindennapos téma. Legalább 7-8 most futó programot tudnék említeni, ami erről szól. Buta, felszínes fiatal lányok és extra nőies férfiak. :) A 13-20 éves korosztály imádja ezeket a műsorokat.

Nagyon-nagyon sokaknak van tetoválása, a város nyugati részében fekvő tetováló szalonok igazán különlegesek. Vagy régebben azok voltak. A jelenlegi királynő, Margrethe édesapja is (Frederik király) kivételes kollekciót viselt „magán”. A királyi család rendkívüli népszerűségnek örvend itt. Valóban kedvesnek tűnnek. ;) Ez szintén későbbi témáim egyike lesz.

(Ettől függetlenül, minden nap történik valami, ami felveti a kérdést: mikor jutunk mi el ide? Megtörténik- e valaha?)

10-ből 8 ember jól beszél angolul, ez nagyon imponáló. Az ügyintézés gyors. Korruptságnak a hétköznapokban nyoma sincs. Biciklivel BÁRHOVÁ el lehet jutni, és sokkal gyorsabban, mint tömegközlekedéssel. Nem beszélve arról, hogy utóbbi mennyire drága.

Étel, ital.

A tradicionális dán konyha nagyon egészségtelen. A „dansk julemad”, vagyis a karácsonyi menü köztudottan az egyik legkevésbé jótékony hatású az egészségünkre nézve. Burgonya, kacsasült, sült szalonna, SZÓSZ, vörös káposzta, MÉG SZÓSZ, MÉG BURGONYA karamellbe forgatva (legutóbbi egyébként isteni finom).

Persze mi sem eszünk minden nap gulyást és töltött káposztát. Ők sem. Szeretnek enni, élvezik az értékes alapanyagok felkutatását, a jó borokat, a különleges éttermeket, és a legtöbb család meg is engedheti magának ezeket.  Hétköznapokban rengeteg rugbrød fogy, szerintem hosszú távon nem tudnak létezni nélküle.:) Azt is megfigyeltem, hogy azok a dán háziasszonyok, akiknek van idejük ilyesmire, imádnak saját kenyeret meg bucikat sütni otthon.  A „pølsevogn”, vagyis a virsli-kolbász-hot-dog árusító kocsi szintén nagyon népszerű. Az első „kocsit” 1920-ban állították szolgálatba, az ötlet természetesen Németországból származik. Érdekes, ha valaki megérkezik a koppenhágai repülőtérre, az első illat, amivel csomagjai átvételénél Dániában találkozik, egyértelműen a hot-dog-é.

A sör, az sör. Tradíció. Mindig is nagyon népszerű volt, és az is lesz. A borkultúra ugyanúgy jelen van, szintén a mindennapok része. Az idősek (és a tinédzserek) kedvelik a különböző szörnyű ízű rövid italokat is. Itt a marijuana nem számít közellenségnek, sem morális nézőpontból, sem a hivatalos szervek általi elbírálása szempontjából. Persze illegális. Ettől függetlenül még mindig „Christiania” Koppenhága egyik, ha nem a leglátogatottabb nevezetessége. A „szabad állam”, 1971-ben született, valóban rendkívüli Európában (a világon?). Később írok még róla.

A következő részben többek között arról is fogok írni, amit én tapasztaltam a dánok zárkózottságával kapcsolatban. A téma többet érdemel 5 sornál, ezért döntöttem úgy, hogy innen most kihagyom. Annyi biztos, hogy az időjárás szemtelen játékot űz itt mindannyiunkkal és ez rányomja a bélyegét a mindennapok hangulatára. Gondolom emiatt is utaznak nagyon sokat a dánok. Szükségük van D-vitaminra.

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!