Az erdélyi élet mesés ábécéje

Akár az Erdélybe utazók nélkülözhetetlen szótára is lehetne e mese, hiszen az évek során átvett vagy kitalált szavak és kifejezések jelentése magyar fülek számára sem mindig egyértelmű. Kalandra fel és jó tanulást kívánok nektek!

Acsarog: Ez a kifejezés egyáltalán nem az ácsorog szó rokona, szóval erdélyi utunk során azt javaslom, hogy kerüljük az acsarkodást, mert a veszekedés és kiabálás nem szép dolog, főleg nem egy idegen országban, ahol, ha megkérdeznek, hogy miért acsarkodsz, nem értjük, pedig bizony magyarul van.Tehát semmi galiba, menjünk inkább tovább az erdei túránkhoz ádidászt venni, ami Erdélyben a sportcipőt jelenti.

Ádidász (fotó: AFP/Christof Stache)

Ádidász
(fotó: AFP/Christof Stache)

Megszomjaztunk a túra közben? Semmi vész, igyunk egy kis borvizet, a székelyek vizét, ami a természetes forrásból eredő szénsavas vizet jelképezi. Megehültünk (megéheztünk)? Vegyünk egy borkány (befőttes üveg) maszlinát vagyis olajbogyót, de ha lehet ne bazsalyogva fogyasszuk el,mert az bizony bárgyú mosolygást jelent.

Ugye nem felejtettük otthon a buletinünket (személyi igazolvány románul), mert a rendőrök elkérhetik tőlünk, ha szeretnének beazonosítani illetve a szálláshelyünkön is szükségünk lehet rá.

Ha a cirkulák (körfűrész) hangját halljuk, akkor valószínűleg az erdőben szorgoskodnak a székely munkások. Az udvarokon pedig csürkék (csirke) és csitkók (csikók) teszik vidékiessé a hangulatot.A druzsbák vagyis láncfűrészek hangja is megütheti a fülünket, esetleg még találkozhatunk falubeliekkel fészivel (fejsze) a kezükben, de nem kell megijedni!

Druzsba (fotó: AFP)

Druzsba
(fotó: AFP)

Ejsze (valószínűleg) ők is fát vágnak, a székelyek aztán tényleg dolgos emberek. Néha lecsúsztatnak egy sört és essze-vissza (össze-vissza) beszélnek, de közben a kezük is jár. Eközben otthon a fehérnépek (asszonyok) fuszujkát (babot) főznek, ha hűvös van füsskabátot (széldzseki, esőkabát) hordanak, s egy ficujkára (cetlire) felírt gyógyszer nevével a fármáciába (gyógyszertárba) sietnek.

Mindenféle gúnyát (ruha) felvesznek, mert a faluhelyen úgysem számit, az ünnepi viseletet a harisnyát (székely népviseletben használatos,kézzel szőtt gyapjúszövet nadrág férfiaknak) viszont büszkén hordják.

Gúnya (fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Gúnya
(fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Ha már ünnep és illően felöltöztek, akkor bizony illogatnak a cimborákkal a kocsmában (iszogatnak) a jóbüzü (jószagú), frissen vasalt ingükben. Ha motorra szállnak a kaszka (sisak) is előkerül , de ha otthon lekésik a vacsorát, bizony az asszony is előkapja a laskasirittőt (tésztanyújtó). Csak úgy lájbisan (mellényesen) kimegy a háziasszony a kertbe murokért (sárgarépa), odabent a házban a házigazda lánya merőkalánnal (merőkanál) meri ki a levest a tángyérba (tányér).

A gazda előkapja a nájlonpungába (szatyorba) bújtatott pálinkát és tölt egy pohárral. “Megint odaültél” (sokáig elmaradt) – panaszkodik az asszony,  na de eszik már a pityókát (krumpli), s utána egy finom pánkót (fánk) desszertként és máris szent a békesség.

Pánkó (fotó: MTI/Varga György)

Pánkó
(fotó: MTI/Varga György)

A rokolyás (szoknyás) asszony kimegy az udvarba a rucákat (kacsa) éjszakára bezárni, “Ej  be sokan vannak odakint” (Jaj de nagyon hideg van) mondja, holnap elővehetjük a ródlit (szánkót) is. A lányával átnézik a staférungot (hozomány). Régen a falvakban esküvő után egy lovasszekérre pakolták a menyasszony hozományát és végigvonultak az egész falun, így mindenki láthatta, mit vitt magával férjhez a lány. Bizony ezzel es elütik az üdőt (idő).Es az és székely változata.

Holnap majd sütünk vinetét (padlizsán) és tésztát (mindenféle sütemény neve) a vendégeknek. Csak el kell pakolni ezt a sok zakotaságot (lim-lom) a házban és jöhetnek is a háztűznézőbe.

Vinete (fotó: Wikipedia)

Vinete
(fotó: Wikipedia)

Szóval valahogy igy zajlik az élet a fenyőtakarta, de csodaszép Erdélyben, már csak a fülünket kell nyitva tartani, hogy minden egyes kifejezést megértsünk. Nekem minden rokonom erről a vidékről származik, és még a mai napig fejtörést tud okozni egy-egy rég nem hallott kifejezés. Még tengernyi kifejezés és szó jut eszembe, de szerintem az már egy másik mese lesz.

(Még több ország ABC-je itt: ABC. Még több cikk Romániáról itt: Románia. Még több cikk Ritától itt: Mihálydeák Rita.)

(Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is és nem maradsz le szerzőink egyetlen írásáról sem!)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!