Azok a brüsszeli fehér éjszakák

Egy fárasztó munkanap után a TV előtt pihenek. Éppen véget ér egy flamand thriller, amit az egyik kollegám ajánlott; van még idő, hogy egy másikat megnézzek, vagy a fogmosás-ágyazás-lefekvés lesz a következő műsor? Kinézek az ablakon: még világos van, a közvilágítást se kapcsolták még be. Viszont az órám este tízet mutat! Biztosan elromlott… De a mikro sütő kijelzőjén és a számítógép képernyőjén is ez az idő látszik! Utánanéztem, Brüsszelben miért ilyen későn nyugszik a nap.

Az egész Földre kiterjedő időzónák ötlete 1879-ben merült fel először, amikorra a nemzetközi kereskedelem, közlekedés és kommunikáció ezt szükségessé tette. 1929-re minden nagyobb ország elfogadta a greenwichi meridiántól számított időzónák rendszerét; utolsóként Nepál 1986-ban. Európában öt időzóna található, melyeket a London melletti 0. délkörtől számítva 15 hosszúsági fokonként számítanak elvileg, gyakorlatilag viszont az országhatárokhoz igazítják.

Brüsszel, 22:20 (fotó: Chez Bernard)

Brüsszel, 22:20
(fotó: Chez Bernard)

A Nap kevés helyen kúszik déli 12 körül a legmagasabbra az égbolton. Magyarországon viszont – a nyári időszámítást nem számítva – maximum fél óra az eltérés, mert közel fekszik a közép-európai időzóna (CET) gerincét alkotó 15. hosszúsági körhöz. Ehhez képest a Nap a Föld legtöbb országában dél után éri el a csúcspontját, ezért később is nyugszik. Az időzónákat azért így alakították ki, mert az emberek szeretnek sokáig aludni és tovább élvezni a nappali világosságot, tehát a tevékeny napjuk közepe is délutánra esik.

Belgiumban az este egy órával később jön el, mint otthon. Mindkét ország ugyanabban az időzónában van, de Brüsszel 15 hosszúsági fokkal nyugatra fekszik Budapesthez képest, pont ennyit fordul a Föld egy óra alatt, tehát a nyugat-európai időzónában lenne a helye, ahol többek között Nagy-Britannia is található.

Brüsszel, 22:33 (fotó: Chez Bernard)

Brüsszel, 22:33
(fotó: Chez Bernard)

A II. világháború előtt ez így is volt. Belgiumot Franciaországgal és Hollandiával együtt a német megszállás alatt csatolták a birodalmi időzónához. A háború után ezen nem változtattak, így Brüsszel a 10. a világ fővárosai közül, ahol a legkésőbb kezdődik a nyári éjszaka. A nappali világosság tovább tart itt, mint Vilniusban, Koppenhágában vagy Dublinban, melyek sokkal északabbra fekszenek.

Így legalább tovább lehet aludni reggel a sötétben és tovább maradhatunk a kedvenc belga sörözőnkben.

Brüsszel, 22:56 (fotó: Chez Bernard)

Brüsszel, 22:56
(fotó: Chez Bernard)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!