Egy magyar srác Angliában – Ruprech Judit képein

Egy új, hosszú nap indul az angol kisvárosban: több mint 100 csomag vár kiszállításra.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

Október végén lesz két éve, hogy Zoli Pécsről Nagy-Britanniába költözött. Gondolt egy merészet, és az ellenérveket (hátrahagyott rokonok, barátok, nyelvtudás hiánya) lesöpörve a szigetország felé vette az irányt.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

London vonzáskörzetében keresett és talált munkát: a csomagkihordás előtt dolgozott tésztagyárban, üvegpultokat előállító cégnél, raktárakban; az éjszakai raktáros munka mellett fél évig napi 3-4 órában pizzafutárként is.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

A gép forog, a kézbesítő és csomagjai rendületlenül haladnak a cél felé.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

A nyelvtanulásban segítségére volt, hogy másfél évig egy angol-ír házaspárral közösen béreltek lakást.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

Kapcsolat köttetik – még ha a megrendelő ezúttal nincs is otthon.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

Szeptember elején, a fotósorozat készültekor Zoli egy éve élt Crawleyban, és állt a UK Mail alkalmazásában. Mikor felhívtam, hogy dokumentálnám egy-két napját, azonnal kötélnek állt.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

A volán mögötti percek szolgálhatnak némi pihenéssel, bámészkodással.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

Konkurencia és közös pontok: Keithel gyakran összefutnak a területen. Az angol kézbesítő magyar felesége révén remekül beszéli a nyelvünket, és már jól ismeri Magyarországot is.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

A munkanap olykor 12 óra is lehet: útvonaltervezés, bepakolás, autózás az adott helyszínre, kiszállítás, dokumentáció. Az utcák váltakoznak, a tégla marad.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

A furgon magányában elfér egy ásítás. A játék egyébként időre megy: a szkenner által meghatározott intervallumban kell célba juttatni a küldeményeket. Hogy az ember ne csússzon meg, ahhoz a szerencse mellett az is kell, hogy jól ismerje az adott területet – ezt viszont csak hónapok munkájával lehet elérni.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

Magánházak, irodák, boltok, raktárak is tartoznak a körzethez. Egy kezdőnek az is művészet, hogy egy hatalmas ipartelepen megtalálja a keresett céget, vagy akár csak a bejáratot.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

Ha minden rendben van, csak egy digitális aláírás a szkennerbe, és már lehet is bontogatni a csomagot.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

Vajon mi lehet benne?

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

Üzletszabályzat és személyes kapcsolat: némely küldemény csak saját kézbe adható, másokat átvehetnek a szomszédok, de külön kérésre akár az udvarban elrejtve is jó lehet.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

A furgon gyomra is korog: lassan az utolsó dobozok is célba érnek.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

Hétvégente Zoli múzeumokba és kirándulni jár, igyekszik minél teljesebben kihasználni szabadidejét és megismerni az ország szépségeit.

(Fotó: Ruprech Judit)

(Fotó: Ruprech Judit)

Tervezi ugyan a hazaköltözést, de valószínűleg nem a következő néhány évben.

Ruprech Judit 2015. szeptember elején készítette a fotósorozatot egy Angliában élő magyar fiatalról. Úgy gondolja, hogy a képek a kivándorlás személyes oldalából villantanak fel néhány momentumot.

(Még több cikk külföldi munkavállalásról itt: külföldi munkavállalás. Még több cikk Nagy-Britanniáról itt: Nagy-Britannia.)

(Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is és nem maradsz le szerzőink egyetlen írásáról sem!)

(Szívesen olvasnál, beszélgetnél még Angliáról? Csatlakozz a Globspot – Magyarok Angliában csoporthoz!)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!