Költözés Tokióba

Japánba költözésnél számtalan szükségtelenül frusztráló dologba ütközhetünk. Az elmúlt pár hét személyes tapasztalatait szeretném megosztani, mire érdemes felkészülnünk, amennyiben Zipanguba sodorna a sors.

  • Lakás

Lakást keresni sehol sem könnyű, Tokióban pedig fokozottan nem az. Amit figyelembe kell vennünk ugyebár a lakbér, és a munkahelyünkhöz való távolságon kívül az, hogy ki is adják külföldieknek – ez még a legkisebb gond, elvétve találni olyan helyeket, amiket egyáltalán nem adnak ki.

A második a garantáló személy. Szóval nem elég, hogy van útleveled érvényes vízummal, lakhatási engedélyed (在留カード), szükséged van egy dolgozó japán állampolgárra, aki felelősséget vállal érted (保証人), ha esetleg a Fujira szarnál, nem fizetnéd a lakbért vagy más hülyeségre adnád fejed. Amennyiben nincs ilyen japán ismerősünk, oda se neki, erre találták ki a yachin saimu hoshō gaishát (家賃債務保証会社), vagyis kifejezetten olyan cégeket, akik megfelelő honorárium ellenében kezességet vállalnak az ebadta gaijin jó magaviseletéért a fudōyasan (不動産屋さん), vagyis az ingatlanügynökség, illetve főbérlő részére.

Ismerjük az Edo-kori mondást: “大家と言えば親も同然、店子と言えば子も同然” – “a főbérlő olyan, mint a szülő, a bérlő pedig olyan, mint egy gyermek“, ez nem újdonság Japánban. No de megvan a lakás - Gaijinpot ApartmentsLeopalace 21Chintai.Mynavi oldalakon keresgéltem (ha valakinek van még tippje, nyomjon egy kommentet), és költöznénk már be. Költségeket illetően – ingatlanügynök függvényében –   számolnunk kell a következőkre:

(Fotó: Dóczi Tamás)

(Fotó: Dóczi Tamás)

yachin (家賃) – lakbér, tiszta sor. Egy, mondjuk Shibuyától fél órán belül lévő , 15-18 m²-es stúdiólakás kb. 50,000-60,000 jen (117,000- 140,000 HUF) környékén mozog.

shikikin (敷金) – előleg

reikin (礼金) – key money, honorárium  - nem minden esetben, de van olyan főbérlő, akinek vissza nem térítendő összeget kell mintegy ajándék formában biztosítani, amiért akkora forma, hogy lakást biztosít neked

kanrihi (管理費): a lakbéren felüli havi fenntartási költségek, ez néhány ezer jen egy lájtosabb, és jó pár ezen jen egy fullosabb lakás esetében

chūkaitesūryō (仲介手数料): ingatlanügynökségi díj, egyszeri alkalommal kell tejelni az ingatlanügynökös cégnek, hogy talált neked egy lakást, ez néhány tízezer jen.

Erre jön még a víz/gáz/internet költsége.

A lakás bebútorozására:

Ikea Japán - a kiszállítási költség távolság függvénye, ha lakóhelyed a kiszállítási táv legkülső peremén fekszik, 7500 jent kóstál.

Nitori - japán Ikea

Craiglist Tokyo - az ún. “sayonara sale” – ek során jó állapotban lévő cuccokat szerezhetünk be olcsón.

(Fotó: Dóczi Tamás)

(Fotó: Dóczi Tamás)

  • Pecsét (hanko 判子)

Igazából ezzel kellett volna kezdeni, Japánban ugyanis hivatalos dokumentumokat saját nevünkkel ellátott pecséttel hitelesítünk, ami az aláírásunk mellett számos esetben elengedhetetlen kellék:

- az ingatlanügynökségnél

- bankszámla (普通口座) nyitás során

Pecsét nélkül utóbbi kettő kulcsfontosságú dolog általában nem megy. Ergo keresnünk kell egy pecsétkészítő mestert, hogy pepecselés helyett kedvünkre pecsételhessünk.

  • Bankszámla

Mivel a visa kártyám pont lejárt, japán bankszámlát kellett igényelnem, pusztán a  telefon-előfizetéshez is, meg egyébként is az itteni munkavállalás miatt. Volt olyan bank (Mizuho azt hiszem), ahol csak három hónapnyi itt-tartózkodás után igényelhettem volna számlát, végül a Japán Postabanknál (ゆうちょの) kötöttem ki, ahol a  zairyuu kaado(在留カード, lakhatási engedély), az útlevél, és fejvesztett pecsételést követően még egy hetet vett igénybe az utánanyomozás, melynek során a cégemet is meginterjúvolták, hogy valóban igazat mond-é a gaijin és nektek fog dolgozni, vagy csak hamiskodik mert akkor nem adunk neki számlát, bassza meg! Miután meggyőződtek mesterségem címeréről egy hét után, megkaptam a bankkártyát és a betétkönyvemet (通帳).

  • Telefon

Ha van visa kártyád/japán bankszámlád és lakhatási engedélyed, akkor jöhet a telefon - docomo/softbank/au a legismertebb szolgáltatók, legalábbis ezekkel találkoztam eddig.

  • Internet

Az internetet még azelőtt sikerült beköttetni, hogy saját japán telefonszámom lett volna, ez is egy harc volt, de legalább némi kálvária után sikerült rákapcsolódni a világhálóra. Mivel a lakásomban az előző lakó már beköttette a Hikari Flet’s-et, így nekem is erre esett választásom, 4,100 jen/hó. A bitxəšïさん még a WiMaxot ajánlotta.

Amennyiben valakinek van bármi további tippje a Japánba-költözésről, ne habozzon dobni egy kommentet!

 

(Még több cikk Tamástól itt: Dóczi Tamás.)

(Még több cikk Japánról itt: Japán.)

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is és nem maradsz le szerzőink egyetlen írásáról sem!)

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!