Charlie nem halott

Mindenkit megrázott a Charlie Hebdo ellen elkövetett merénylet. “Megkérdőjelezem az elkövetők emberi mivoltát, akik Charliet akarták megölni, de pont így tették halhatatlanná.” Bármennyire is provokatívak voltak a lapban megjelent karikaturák, a sértésekre a választ tollal, rajzzal kellett volna adni, nem pedig fegyverrel.

A tintának kell folynia nem a vérnek R.I.P (Mikó Ildikó)
A tintának kell folynia nem a vérnek R.I.P
(Mikó Ildikó)

Igen, valami megváltozott Párizs és egész Franciaország levegőjében. A legfontosabb, hogy a merényletek után, ideértve a pénteki túszdrámákat is, a terroristák fő céljukat nem érték el, nem generáltak káoszt és félelmet. Épp ellenkezőleg: soha sem látott összetartás csillog a párizsiak szemében, amikor az eseményekről kérdezem őket. Soha többet ilyet! Nem félünk! Mi vagyunk Charlie!  A tömeg ezeket a mondatokat skandálta töretlen lelkesedéssel a Place de la Republiquon, ahol folyamatosan mécsesek égnek. Magam is gyújtottam egyet a mészárlás másnapján, és körbekérdeztem az ott lévőket azzal kapcsolatban, hogyan élik meg a napok sokkoló drámáit.

Mi a véleményetek a tegnap történtekről?

- Elképesztő, mert Charlie Hebdo egy polémikus lap volt. Olyan emberek szerkesztették, akik mindig a Szabadságért harcolnak, illetve olyan ideákért, amik távol állnak az erőszaktól.

- Mindannyiunkat nagyon lesokkolt, nagyon váratlan volt, alig tudtuk elhinni, hogy ilyen mészárlás megtörténhet.

- Undort és szomorúságot érzek.

Biztonságban érzitek magatokat?

- Nem félünk, Charlie nem halott, mi vagyunk Charlie. Soha nem fogjuk elfelejteni!

- Nem vagyunk megijedve. Itt vagyunk, hogy harcoljunk, és azt hiszem a rendőrség mindenhol ott van.

- Azt hiszem, biztonságban kell éreznünk magunk továbbra is. Ez nagyon fontos, mert a megfélemlítés volt az elkövetők szándéka. Össze kell tartanunk, és azt mondanunk: nem félünk, és nem is fogunk félni, mert a megfélemlített emberek manipulálhatóak.

Nem félünk (Mikó Ildikó)
Nem félünk
(Mikó Ildikó)

Hogy érzed valami megváltozott Párizsban?

- Nem hiszem, Mi nemet mondunk az erőszakra. Itt vagyunk, hogy imádkozzunk a békéért. Együtt vagyunk, együtt élünk, osztozunk a békében, szeretjük egymást.

- Hinni akarunk abban, hogy valami változni fog, mert az emberek most realizálják igazán, milyen fontos az, hogy megvédjük a szólásszabadságot. Elfogadhatatlan, hogy azok az emberek haltak meg, akik azt mutatták nekünk, hogy szabadok vagyunk, és választhatjuk a szeretetet a félelem helyett.

Mit üzennétek a terroristáknak?

- Ezek az emberek nem muzulmánok, mert az igazi muzulmánok nem ölnek embereket rajzaik miatt. Nem erről van szó, hanem a szeretetről, a békéről és az egymás iránti tiszteletről. Nem vagy muzulmán.  Sehol se írják azt, hogy ölnöd kell. Isten elég jó, nagy ahhoz, hogy gondoskodjon minden egyes sértésről, amit kapunk. Én hívő vagyok. Úgy vélem, Istennek van fontosabb dolga, minthogy két éve készült rajzokkal foglalkozzon, ez jelentéktelen.

- Miért kell ilyen dolgot elkövetned? Nem tudom megérteni, hogy történhetett ilyen. Miért kell eddig elmenni, a világnézeteidért?

A tüntetés hangulatáról és a rögtönzött riportról videót is készítettem, amit az elhunyt, mégis halhatatlan áldozatok emlékének ajánlok. Köszönöm itt is a hozzászólók őszinte véleményét.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!