Hollandia gyászol

193 holland állampolgár halt meg a csütörtökön lelőtt repülőgépen. Az, hogy egy fatális véletlen következményeként vagy a felszín alatt húzódó hatalmi harcok áldozatai lettek, szinte másodlagos kérdés és az erről szóló találgatást meghagynám a szaksajtónak. Talán egyszer kiderül az igazság. De ha ki is derül, az vajon enyhíti-e a hozzátartozók, ismerősök fájdalmát? Mit jelent ez a katasztrófa Hollandiának és mit jelent Európának? 

Tudtuk is, meg nem is, hogy mi folyik Ukrajnában az elmúlt hónapokban. Aki figyelemmel követi például a Vice magazine ukrajnai tudósítását, az hetente pár percben betekintést kaphatott arról, hogy nem túlzás, Európa egyik országában bizony háború zajlik. Mára az is nyilvánvalóvá vált, hogy ebben a globalizált világban a lokális probléma pillanatokon belül globális problémává válik.

(fotó: AFP/Christopher Furlong)

Hollandia egy rendszerető állam, ahol sok minden ütemszerűen zajlik. Az emberek bizonyos időpontokban dolgoznak és bizonyos időpontokban nyaralnak. A múlt hét péntek a nyaralási szezon kezdete volt. Ilyenkor az ország fele elindul valamerre, hogy kipihenje az amúgy elég egyhangú, dolgos hétköznapokat. Családok pakolnak közösen, csekkolnak be repülőtereken és álmodoznak pár hét kellemes semmittevésről. Nem volt ez másképp a MH17 járatszámra hallgató repülőgép esetén sem. Indonézia és környéke már csak a holland gyarmatmúlt miatt is népszerű nyaralási célpont. A két ország között erős a kulturális kapcsolat, nagyon sok indonéz származású család él Hollandiában, ahol az eredetileg indonéz saté szósz, mára holland nemzeti fogássá nőtte ki magát.

Hollandia lakosságát területi kiterjedéséhez képest nagyon összetett társadalom alkotja. Egy déli tartományban (Brabant, Limburg)  élő holland másképp reagál bizonyos érzelmekre mint például a Randstadban (Rotterdam, Hága, Utrecht, Amszterdam és környéke) vagy az északi részen lakó honfitársaik. És akkor a nagy számban található bevándorlók családjairól nem is beszéltem. Az kijelenthető, hogy az egész ország intézményileg gyászol. Minden zászló félárbócon lóg napok óta. Nem csak az állami épületeken, de a nagykövetségeken, és a privát lakóházakon is. Az utasok nagyrésze tagja volt valamilyen klubnak, társulatnak, voltak színészek, sportolók, tudósok a gép fedélzetén. És mint már említettem, a vakációra készülő családok tagjai.

(fotó: MTIAP/Phil Nijhuis)

(fotó: MTIAP/Phil Nijhuis)

Az országban több olyan kisváros van, ahol az utcában élők sosem látják többé az egyik sorház lakóit. Ezek a kisvárosok szoros és zárt közösséget alkotnak, az egy utcában élők kifejezetten jól ismerik egymást, köszönhetően a gyakran tartott straatfeestje-nek, amit utcafesztiválnak lehet fordítani, de eltérően a Magyarországon megszokottól ezek általában nem publikusak, csak az utcában élők vesznek rajta részt, ahova meghívatlanul nem illendő beállítani.

(fotó: AFP/Mohd Rasfan)

(fotó: AFP/Mohd Rasfan)

Szombaton az amszterdami klubok hajnal 1-kor egyperces csenddel emlékeztek az áldozatokra. Az online újságok napokig fekete szalagcímmel jelentek meg. A közösségi médiát elárasztották a megemlékező üzenetek. De a közvetlen ismerősökön kívül az emberek többsége éli megszokott életét.

(fotó: AFP/Robin van Lonkhuijsen)

(fotó: AFP/Robin van Lonkhuijsen)

A napokban újabb és újabb családok indulnak el nyaralni, de az biztos, hogy a közös pakolás során egyre több embernek szorul el a szíve. És ez nem csak a hollandoknak kell hogy intő jel legyen. Sokan már azt hangoztatják, ez a katasztrófa Európa 9/11-e. A terror általában arc nélküli, de az áldozatai nem. Itt egy sajnos nagyon hosszú lista a repülőgépen elhunytakról.

(Kövess minket a facebook-on is és nem maradsz le szerzőink egyetlen írásáról sem!)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!