Miért NE költözz Dubaiba?

Neked mi jut eszedbe Dubairól? Napfény? Pálmafák? Tengerpart? Fényűző élet? Gazdag emberek? Menő sportkocsik? Gyönyörű nők? Ez csak a felszín! 

Még csak május van, de a hőmérő higanyszála, már hetek óta a 40 fokot súrolja. És ez így lesz egészen szeptemberig. Sőt, csak rosszabb lesz. Ilyenkor az ember legszívesebben valami légkondicionált helyen tölti a napját, várva a naplementét, hogy talán kicsit elviselhetőbb lesz az idő és végre elmehet egyet sétálni. De estére jön az igazán jó idő, amikor a páratartalom, gyakran 60-70% körüli (ez olyan, mint egy jó gőzfürdő). Így, ha elindulunk, egy esti sétára kb. 5 perc alatt lever a víz, és az ember már nem vágyik másra, csak egy frissítő zuhanyra…

… ami nyáron csak vágy marad. Dubaiban nincs hidegvíz! A lakások vízmelegítővel (bojler) vannak felszerelve, amiből időnként olyan forró víz jön, hogy az ember simán leforrázza magát. Nos, nyáron ezt nem nagyon kell használni, mert a vezetékekben szépen felmelegszik a víz. Ha mégis (megszokásból) bekapcsoljuk a vízmelegítőt, akkor előfordulhat, hogy a „leghidegebb” víz is túl meleg lesz.

Sokan azzal a reménnyel indulnak el Dubaiba, hogy néhány év alatt jól meggazdagodnak, aztán tovább állnak. Felejtsd el! Hiába az adómentes fizetés, Dubaiban az élet nagyon drága, és a sokszorosát kifizeted máshol – más formában. Hogy mást ne említsek: minden éttermi fogyasztásból 10% megy az államnak, minden üveg sör után 30%-ot kap az állam, és a lakásbérleti díj 5%-a is az állam zsebébe vándorol. Ehhez jön még a horribilis lakásbérleti díj (évente min. 4 – 5 millió Ft) és ha esetleg van 1-2 (netán még több) iskoláskorú gyereked, akkor már tényleg kész csoda, ha meg tudsz itt gazdagodni.

Álomautó, de nem a miénk..(Fotó:Tressel-Ivicsics Gabriella)

Álomautó, de nem a miénk…
(Fotó: Tressel-Ivicsics Gabriella)

Ha Dubaiban szeretnénk dolgozni, akkor szükségünk lesz minimum egy diplomára (szakmunkára esélyünk sincs) és jó angoltudásra. Előny, ha beszélünk arabul vagy franciául, és ha van közel-keleti munkatapasztalatunk. A hivatalos nyelv az arab, de gyakorlatilag mindenki az angolt használja. Ha eddig nem használtad az angolt, de úgy gondolod, hogy majd itt belejössz, hiszen mindent megértesz és hát majd valahogy kézzel-lábbal elmagyarázod… Nem! Itt akkor tudsz angolul, ha az urdu, hindi, filippin beszédet is megérted. Sokszor abban sem lehet biztos az ember, hogy angolul beszélnek-e hozzá, olyan durva akcentusok vannak. Egy bizonyos szint után nagyon nehéz fejleszteni a nyelvtudást, mivel mindenkinek tanult nyelve az angol, és pont annyira tudnak, hogy megéljenek a hétköznapokban és senki nem törekszik arra, hogy fejlődjön.

Dubaiban a munkahét (hivatalosan) 6 napos, ami azt jelenti, hogy a szombat is munkanap. Ez nem túl jó hír, igaz!? Cserébe, viszont már csütörtök délután megkezdődik a hétvége, ami a gyakorlatban nem nagyon tűnik fel. Vagyis a hétvége (hivatalosan) a csütörtök délután és a péntek. Jó hír viszont, hogy sok munkáltató megadja a szombatot is szabadnapnak, de ha a munka megkívánja, bármikor behívhatnak szombaton dolgozni, mivel az munkanap. Ráadásként a hét vasárnap kezdődik.

Dubai nem a szerencsevadászok terepe. Ide úgy érdemes jönni, ha az embert egy munkahely várja, vagy ha van egy nagyon kövér bankszámlája. Dubai nem Anglia! Ide nem 20 000 Ft egy repjegy, és itt nem működik a „majd az ismerős ismerősének az ismerősnél lakom pár hétig és addig majd az Ő ismerősének az ismerőse szerez nekem munkát”. Persze próbálkozni lehet, csak sokba kerül. Vízum nélkül egy hónapig lehet az országban maradni, és semmi garancia arra, hogy ennyi idő alatt valaki munkát találjon. Az viszont garantált, hogy a bankszámlája jó pár százezer forinttal lesz könnyebb a hónap végére. Ha mégis összejön a munka, vagy már eleve úgy indul el, hogy itt várják, akkor is szükség lesz néhány millió forintra az induláshoz. Ha a munkahelyünk nem biztosít nekünk lakást, akkor magunknak kell a bérélésről gondoskodni, ami már, ahogy említettem alsó hangon is 4-5 millió Ft/év, amit a jó landlordok szeretnek egy összegben előre megkapni, és az első fizetésig is kell valamiből élni. És ha már az indulásnál szeretnénk autóval közlekedni, ahhoz helyi jogosítvány szükséges, amihez nekünk magyaroknak, vizsgát kell tenni (értsd: menni kell a mazsolaképzőbe), ez sem kevesebb, mint 5-6 ezer dhs, ami 350 – 400 000 Ft, ha minden elsőre sikerül.

Ha hozzájutottunk a jogosítványunkhoz és megvettük álmaink autóját (amire itt van lehetőség, mert olcsóbbak az autók, mint otthon+nagyon jó hiteleket kínálnak a bankok), akkor már csak az idegrendszerünket kell felkészíteni. Dubaiban nagyon jó minőségű utak vannak, nagyon jó és nagy teljesítményű autókkal, amihez nem mindig társul megfelelő vezetési tapasztalat/tudás. De ez senkit nem zavar, mindenki tövig nyomja a gázt és a dudát! Ha már megszoktuk azt, hogy a 6 sávos úton jobbról is – balról is előznek, már csak a tájékozódásra kell figyelnünk. Fantasztikus úthálózata van Dubainak. Rengeteg gyorsforgalmi út, sokszor 2*5-6 sávon, aluljárók, felüljárok, de előfordul, hogy ha elvéted a kijáratot/lehajtót, akkor úgy 5-6 km-t kell megtenned, mire vissza tudsz fordulni. Ezért, ha olyan helyre indulunk, ahol még nem jártunk, érdemes előbb tankolni. A közlekedést az is nehezíti, hogy Dubaiban mindig építenek valamit, így lehet, hogy mikor reggel elmentél otthonról még volt a házad előtt út, de estére már lezárták és felbontották. Néhány plusz kör, 15-20 perc és már otthon is vagy.

A város ütőere a Sheikh Zayed Road(forrás: dedmaxopka.livejournal.com)

A város ütőere a Sheikh Zayed Road
(forrás: dedmaxopka.livejournal.com)

A közlekedéssel kapcsolatban mindenképpen ki kell térni a taxizásra (a tömegközlekedés része), amit leginkább a „közösségi szívás” jelzővel lehet illetni. Bár több ezer taxi van a városban, csúcsidőben és kevésbé frekventált helyen, akár 10-15 percet is várhatunk, mire jön egy taxi. Ám még ekkor sem biztos, hogy megnyugodhatunk, ugyanis a taxisról kiderülhet, hogy ez az első munkanapja és fogalma sincs, hogy mi hol van. Vagy éppen már évek óta itt él és dolgozik, de még sosem kellett máshova menni csak a Dubai Mall-ba. Nem, nincs se térkép, se GPS! Ha jó fej a taxis, akkor telefonos segítséget kér, ha kevésbé jó fej, akkor nemes egyszerűséggel ott hagy az út szélén. Szóval jó, ha tudjuk, hogy hova akarunk menni, és azt is, hogyan juthatunk oda.

Dubaiban az élet a mallokban (bevásárlóközpontok) zajlik. A nyári hőséget leginkább zárt helyen lehet túlélni, ennek színterei a bevásárlóközpontok (nagyon más alternatíva nincsen). Ahol nem csak üzletek és éttermek vannak, hanem a klasszikus mozi és játszóház mellett akár színház, jégpálya, akvárium vagy éppen egy sípálya. Ha nem vagyunk megszállott shoppingolók, akkor egy idő után ez bizony kevés lesz.

Dubai-i sípálya a Mall of the Emiratesben(Fotó:Tressel-Ivicsics Gabriella)

Dubai-i sípálya a Mall of the Emiratesben
(Fotó: Tressel-Ivicsics Gabriella)

Dubaiban sose mehetünk biztosra. Hiába van munkánk, lakásunk, jól berendezett életünk, a jogi és a gazdasági környezet folyamatos változása miatt nem tudhatjuk, hogy mikor kell előkapni a bőröndöket és pakolni (a 2008-as válság idején sokan menekülőre fogták). Míg egyesek számolják a napokat, hogy mennyit kell még itt kibírni, addig mások akár az egész életüket leélnék itt. De még, ha így is történik – és lehúz valaki 20-30 évet Dubaiban -, akkor sem lesz más, csak egy bevándorló. Se állampolgárság, se szociális juttatás, se semmi kedvezmény. Ha már nem tudsz dolgozni, ha már nem tudod tovább gyarapítani az országot, akkor amerről jöttél, arra távozhatsz is. Na jó, ha angol nyugdíjas vagy és van egy lakásod+egy jachtod, akkor maradhatsz.

Dubai borzasztóan végletes. Elég csak megnézni a luxus szállodák/villák világát és az azokat építő munkások szállásait, vagy az utakon száguldozó több tíz (vagy száz) milliós autókat és a munkásokat szállító buszokat (amin még légkondi sincs).  Míg az egyik oldalon a lefátyolozott nők, blokkolt internetes tartalmak (pl. a Velvet.hu), büntetés a házasságon kívüli szexulális kapcsolatért, addig a másik oldalon számos internetes oldalon találkozni olyan pop-up vagy statikus hirdetéssel, amiben szingli muszlim/UAE, vagy egyéb nemzetiségű nőket „kínálnak”.  Míg az egyik házban feljelent a biztonsági szolgálat, ha a hétvégi buliból nem egyedül térsz haza, addig a másik házban ugyanez a biztonsági szolgálat segít, hogy ne magányoskodj a hétvégén. Az itt lakók ezekre idővel már csak legyintenek… „aha, ez Dubai”.

Dubai az egyik legdinamikusabban fejlődő város a világon. De mint mindennek, ennek is ára van, amit általában a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb réteg és a természeti környezet fizet meg. Dubai közbiztonsága világviszonylatban is jónak mondható. Egyrészt a zéró tolerancia miatt, másrészt a viszonylagos jólét miatt ritkák a vagyon elleni bűncselekmények. Viszont annál gyakoribb az ember elleni bűncselekményt, amit általában azok követnek el, akik a legkiszolgáltatottabbak. Valószínűleg végső elkeseredésükben, frusztrációjukban jutnak el odáig, hogy a munkatársukat vagy a munkaadójukat bántalmazzák. Sajnos, gyakran olvasni olyan híreket, hogy a munkásszállók lakói egymás ellen fordulnak, illetve, hogy a háztartási alkalmazottak bántalmazzák a rájuk bízott gyerekeket. Ezekre a tettekre természetesen nincsen mentség, de ha ezeknek az embereknek a körülményei változnának, talán kevesebb ilyen atrocitás történne. Emiatt bírálják sokszor Dubait, hogy ez ügyben nem tesz semmit. A legalacsonyabb kvalitású emberek (építő munkások, háztartási alkalmazottak, takarítók, taxisok) közösségi szállásokon laknak (6-12 ember osztozik egy szobán), napi 10-12 órát dolgoznak, heti 7 nap. A szerencsésebbeknek a családja is itt van, a kevésbé szerencsések évente egyszer találkoznak a családjukkal.

Azt hiszem érthető a frusztrációjuk. A másik igen sarkalatos kérdés Dubaiban a környezetvédelem. Dubai gazdasága régóta a turizmusra épül, szerencsétlen módon viszont mindössze 40 km tengerpartja van Dubai Emirátusnak, ettől van több és szebb is a világ más tájain. Ennek ellensúlyozására született meg a mesterséges szigetek gondolata (Pálma szigetek, a World nevű szigetcsoport, vagy a sziget, amin a Burj al Arab épült), amivel 520 km-re növelték meg a tengerpart hosszát. Egyrészt dicsérendő, hogy nem háborúval szereznek új terülteket, de bizony a tenger élővilágának nem éppen tesz jót ez a fajta terület szerzés. Míg a közlekedési eszközök többsége (autók, buszok) fiatal, környezetbarát kivitel (pl. a taxik többsége is hibrid üzemű), addig ez a munkagépekről nem mondható el. Elég kiábrándító, amikor az ember szombat délután fekszik a parton és a tenger felől fújó szellő hozza a benzingőzt a parttól 1-2 km-re épülő szigetről (a JBR Beach közelében épül a legújabb – Blue Island nevű sziget).

Az épülő Blue Island sziget(Fotó:Tressel-Ivicsics Gabriella)

Az épülő Blue Island sziget
(Fotó:Tressel-Ivicsics Gabriella)

Az állandó építkezésnek (és a sivatagnak) köszönhetően Dubai levegője nagyon poros, ehhez adódik hozzá a kb. 2 millió (nagy teljesítményű) autó károsanyag kibocsátása, és az állandó légkondicionálás. És akkor még nem beszéltünk az olyan „apróságokról”, mint a szelektív hulladékgyűjtés hiánya, vagy arról, hogy ha bemegy az ember a sarki közértbe egy csokiért, azt is szatyorba akarják tenni, és ha szólsz, hogy nem kérsz szatyrot, úgy néznek rád, mintha a Marsról jöttél volna. És az már tényleg csak hab a tortán, hogy az egyik legmenőbb helyen (Dubai Marina) a jachtokat naponta mossák vegyszeres vízzel, ami aztán szépen megy a tengerbe öblítés után. Amiről még hírhedt Dubai, az a nyílt diszkrimináció. Minden az útlevélen múlik, pontosabban azon, hogy milyen nemzetiség van beleírva. Ezen múlhat, hogy jelentkezhetsz-e egy adott állásra (gyakori az olyan kitétel, hogy csak x vagy y nemzetiségű jelentkezőket várnak), hogy mennyi fizetést fogsz kapni (egy pakisztáni vagy egy európai teljesen más bérkategória akkor is, ha előbbi képzettebb/tapasztaltabb). Egy európai mindig más megítélés alá esik, mint mondjuk egy ázsiai. Kivéve akkor, ha egy helyi (emirátusi) emberrel kerül szembe. A helyi ember szent és sérthetetlen, a legmesszebb menőkig védik az érdekeiket, amivel nincs baj, amíg nem az én káromra teszik azt.

Ha ezek ellenére vagy ezekkel együtt valaki úgy gondolja, hogy mégis csak áttenné a székhelyét pár évre ide, a Perzsa-öböl partjára, nosza rajta! Biztos, hogy rengeteg új élményben és hasznos tapasztalatban lesz része.

 

(Még több cikk Gabriellától itt: Tressel-Ivicsics Gabriella )

(Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is és nem maradsz le szerzőink egyetlen írásáról sem!)

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!