Nékem még mindig csak Budapest kell

Az utóbbi évekhez hasonlóan 2013-ban is valószínűleg több tízezer fiatal hagyta el Magyarországot különböző okokból. 2014. szeptember elsején egy közülük azonban biztosan visszajött.

Amikor 2012 augusztusában egy év Barcelonai egyetem után hazaköltöztem Budapestre, terjedelmes listám volt azokról a helyekről, amik újonnan nyíltak, amíg távol voltam, és amiket mindenképp meg szerettem volna nézni. A listának a felét sem sikerült kipipálni, amikor megint csak megléptem egy időre, ezúttal Brüsszelbe. Mondanom sem kell, azóta a lista csak tovább nőtt.

Brüsszel (fotó: Thinkstock)

Brüsszel
(fotó: Thinkstock)

Ebben a rövidke történetben talán benne is rejlik a fő oka annak, amiért egy év után mindig hazajövök: BUDAPEST. Nagy betűvel. Nyilvánvalóan ezen kívül a család és a barátok is igencsak befolyásoló tényezők, de ennek nincs különösebb hírértéke, mindenki tudja, miről van szó. Viszont Budapest… Számomra még mindig a világ legjobb helye, pedig már viszonylag sokat láttam fiatal korom ellenére a világból. Keserédes épületeivel, melyeken még akkor is látszik a hajdani pompa, amikor már rég feketék a kosztól. Számomra ezek az épületek a jövő jelképei. Ha minden szép és takaros lenne, miről álmodoznánk? A Közvágóhídnál lévő gyönyörű régi malom-, és raktárépületekből közösségi kreatív alkotótér, esetleg co-working space start-upoknak. Régi mániám, hogy az Anker-házból banki székház lehetne (csak mert szerintem félelmetesen hasonlít a Gringottsra, ami ugye a Harry Potterből a bank). A pesti rakpartban olyan sok kihasználatlan lehetőséget látok, hogy nem is érdemes elkezdeni a felsorolást. Szerencsére vannak, akik már megvalósították saját maguk és/vagy mások álmait! Csak néhányat emelnék ki azok közül a zseniális dolgok közül, amiknek köszönhetően fővárosunk egy év elteltével szebb és élhetőbb, mint valaha: neopaint4-es metró, BUBI, Futár.

Anker-ház (fotó: MTI/Simó Endre)

Anker-ház
(fotó: MTI/Simó Endre)

Engem motivál a gondolat, hogy részese lehetek Budapest új fénykorának. Lehet mindig azon pörögni, hogy miért nem lehet: kritizálni a politikusokat, a magyar embereket, a balsorsot meg a tudomisén mit. Én azonban körül vagyok véve jó példákkal, okos, szép és tehetséges fiatalokkal akik igenis képesek rá, hogy Budapestet újra Európa egyik fővárosává tegyék.

Négyes metró (fotó: MTI/Simó Endre)

Négyes metró
(fotó: MTI/Simó Endre)

Örömmel jelentem, igencsak jó úton haladunk. Brüsszelben megismertem mindenféle embert. Elkezdtem számolni ugyan, de 15 nemzetiségnél feladtam. A lényeg, hogy közülük mindenki vagy volt már Budapesten és egyszerűen imádta, vagy pedig jönni akar, lehetőleg most rögtön. Viszont nem kell turistának lenni ahhoz, hogy amikor elsőként kinyílik a 360 Bár ajtaja, összevizezd a szoknyád-gatyád. Azért ezt említem, mert az aktuális listáról eddig még csak ezt sikerült kihúznom. Ellenben új helyek folyamatosan kerülnek fel rá. Ahhoz, hogy ezt értékeljük, nem mondom hogy muszáj egy ideig Brüsszelben élni, de mindenképp segít.

BUBI (fotó: MTI/Mohai Balázs)

BUBI
(fotó: MTI/Mohai Balázs)

Budapest azon kevés helyek egyike, ahol a turista nem különül el a helyiektől. A Szimplán kívül kevés olyan helyet tudnék mondani, ami a turisták kedvelt célpontja, én viszont józan pestiként nem igen tenném be a lábam önszántamból. Ők a mi Budapestünket látják, a mi bulijainkba járnak, velünk haverkodnak össze egy sör mellett. Brüsszelben nem ismertem belgákat. Ez nem az ő hibájuk, ilyen a város, és hogy őszinte legyek, nem is bántam igazán, hiszen annyi fantasztikus embert ismertem meg. Ennek viszont általánosságban az a negatív következménye, hogy kevés emblematikus helytől eltekintve (Café Belga, Bonnefooi vagy Fuse) nem találtuk meg, hová járnak a belgák. Egy év alatt sem tudtam kiismerni, milyen város is Brüsszel. Nekem leginkább semmilyen. Szürke, rideg, külföldi és átmeneti. Talán ez maga a válasz: nem belga, nem egy otthon, nem is igazán szép, csak egy hatalmas munkahely ahonnan mindenki alig várja, hogy hazamenjen a saját ‘Budapestjére’.

Az én Budapestem (fotó: Thinkstock)

Az én Budapestem
(fotó: Thinkstock)

Egyszer majd írok ilyen 10 dolog, ami jobb és 10 dolog, ami rosszabb Brüsszelben, mint Budapesten cikkeket. Néhány álmomat azonban nagyon sürgősen megvalósíthatná valaki, és rendezhetné a reptéri közlekedést például a kék metró kivezetésével (miután felújították természetesen, különben még megpörköli a turisták popóját), vagy a hajléktalan kérdés rendezésével (kemény dió, tudom). Mindezek ellenére, csak azért sem fogom panaszkodással befejezni ezt az optimista hangvételű írást. Inkább visszautalok egy korábbi Globspotos művemre, amit még akkor írtam, amikor Barcelonában laktam: ‘Nékem csak Budapest kell…’

(Tetszett a cikk? Kövess minket a facebook-on is és nem maradsz le szerzőink egyetlen írásáról sem!)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!