Új otthonom, Kalifornia

2 óra 55 perc. Az esélytelenek nagy nyugalmával ülök a forgalomban Los Angeles zsúfolt autópályáinak egyikén. Éppen gyermekeim iskolájához szeretnék eljutni. Nézem magamat valahonnan kívülről, ahogy ott ülök az autómban a hat sávos utak egyikén, én, aki évekkel ezelőtt még el sem tudtam volna képzelni magamat a volán mögött. A forgalom szinte alig mozdul, narancsot szállító kamionok között állva várom, hogy beinduljon az előttem tornyosuló autósor. Senki sem dudál, vagy őrjöng, úgyis tudják már, talán tapasztalatból is, hogy minden hiábavaló.

Forgalom az autópályán(fotó: Peti-Peterdi Réka)

Forgalom az autópályán
(fotó: Peti-Peterdi Réka)

Ez egy kiragadott “kép” a péntek délutánok egyikéből.  Eleinte hadakoztam, de idővel elfogadtam, hogy  ebben a hatalmas metropoliszban, ahol közel 14 millió ember él,  a forgalommal számolni kell és együtt kell vele élni. Hát az elmúlt tíz évben volt időm elfogadni és valamilyen szinten ezt megszokni.

Amikor az ember azt választja, hogy elmegy idegenként idegenbe, bizony alkalmazkodnia kell. Ez sokak számára nagy kihívás. De persze mindig akadnak olyanok is, akik viszonylag könnyen veszik az akadályt. A hazánktól távol egy új világba csöppenünk, ahol gőzerővel otthont építünk, sokan nagyjából a semmiből, távol a megszokottól, szeretteinktől, a segítő kezektől. Bizony nem könnyű, de ezt fel kell tudni vállalni, még mielőtt elkezdünk a bőröndünkbe pakolni.  De idegenben is vannak bőven lehetőségek, melyeket okosan kihasználva idővel szépen előre lehet lépni. Én így látom most ezt, több, mint egy évtizeddel a hátam mögött.

Számomra az otthont most egy kaliforniai ház jelenti, melyben a családommal élek és három gyermekemet nevelem férjemmel. Időbe telt, de nagyon megszerettem a helyet, ahol jelenleg reggelente napsütésre ébredek és ahol számtalan új élménnyel gazdagodtam, felnőtté, önállóbbá  és anyává váltam.  Kérded, hogy miért jó itt élni? Ahogy mondtam, szeretek például napsütésre ébredni egy decemberi reggelen.  A napjaink egész évben színekkel, élettel teliek.  A tavasz illata már február elején itt száll a levegőben . A sütibe a saját kertünkből szedem az illatos, zamatos citromot. A boltban, ahol egész évben friss gyümölcsöt és zöldséget árulnak, a pénztáros mindig mosolyogva köszönt és segít, ha szükséges.  Az utcánkban havonta forgatnak egy-egy újabb filmet. De az a tény, hogy itt óceán, sivatag és hófedte csúcsok élnek egymás mellett, egy órányi autóútra egymástól, az magáért beszél. Kalifornia egy olyan állama az Egyesült Államoknak, ahol sikeres a természet és az emberi alkotás összhangja. Ez pedig mindenképpen értékelendő.

Los Angeles belvárosa(fotó: Peti-Peterdi Réka)

Los Angeles belvárosa
(fotó: Peti-Peterdi Réka)

Persze itt is minden a pénzről és a kapcsolatokról szól. Hogy a negatívumokról is szóljak: sokak ijedelmére, itt néha megremeg alattunk a föld. Nyár végén erdőtüzek pusztítanak, nem kímélve  a természetet és az ott élőket. Gyakran hetekig nagy szmog ül a város felett vagy éppen a sivatag felől érkező forró szél seper végig az utakon, nagy porfelhőt hozva magával. Évekig hiányzott a meggy savanyú íze, az anyukám sóskafőzeléke.  De most már tudom, hogy a sivatag egy részében a meggyfák is megélnek, és egy kedves barátnőm kertjében még sóska is terem. Talán minden pótolható, kivéve egy dolgot. Amikor annak idején bepakoltunk és repülőre szálltunk, el kellett búcsúznunk a szeretett családtól, a tőlük kapott melegségtől, a régi barátoktól, akikkel együtt koptattuk az iskolapadot és akikkel gyermekkorunk számos élményét együtt szereztük.

Death Valley(fotó: Peti-Peterdi Réka)

Death Valley
(fotó: Peti-Peterdi Réka)

Elárulom, hogy a kerítés itt sem kolbászból van.  A munkahelyek öt óra után sem ürülnek ki, a legtöbb embernek  keményen és kitartóan meg kell dolgoznia a sikeréért.  Nagy városban nagy a kínálat és nagy a konkurencia. Ezzel számolni kell. A nők nagy része például a szülését követő hat hét után kénytelen visszamenni dolgozni.

Felmerülhet a kérdés, hogy mégis miért itt dolgozunk? Azon a helyen, ahol az emberek egy úton járnak és nem keresik a  kiskapukat más utak felé? Ahol a környezet építő, pozitív, inspiráló és az infrastruktúra adott? Ahol a rendszer működik és az emberek betartják a szabályokat?  Ahol a kemény munka learathatja többszörösen is a  gyümölcsét? A kérdéseimben elrejtettem a válaszokat.

Yosemite Nemzeti Park(fotó: Peti-Peterdi Réka)

Yosemite Nemzeti Park
(fotó: Peti-Peterdi Réka)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!